Két 18 éves és 2000 km. Működhet? (ideiglenesen)

Próbálom röviden összefoglalni.

Egy hete fesztiválon megismertem egy fiút, már akkor nagyon összhangban voltunk. A fesztivál végére összejöttünk. A srác Finnországban él 4 éve a családjával de minden karácsonyt és nyarat itthon töltenek. Először azt beszéltük meg, hogy ezt az egészet itt hagyjuk a fesztiválon majd mindketten rájöttünk, hogy még találkozni akarunk. 1 hónapig még itthon van, azt próbáljuk kihasználni, minden nap találkozunk. Soha nem voltam még szerelmes de ez ami kettőnk között van leírhatatlan. Mindketten odavagyunk a másikért, folyamatosan hiányzunk egymásnak, MINDEN téren (zenék, ízlés, felfogás, MINDEN) hasonlítunk és iszonyatosan vonzódunk is a másikhoz. Én már most rettegek, hogy nem fogom tudni elengedni augusztusban és ő is azt mondta, hogy még sosem érezte azt, hogy nem akar visszamenni. Augusztusig nyilván még eldől, hogy mi lesz a folytatás de a kérdésem az, hogy szerintetek semmiképp nem működhet? Ők télen-nyáron hazajönnek, én mennék hozzájuk tavasszal és ősszel (diákmunkázok, lenne miből). Májusban leérettségizek és utána akár végleg kimennék. Ez most nagyon "gyorsnak" hangozhat de alapjáraton is az volt a tervem, hogy érettségi után külföldre megyek. Bár nem Finnország volt a cél hanem Norvégia, de ha azt vesszük az is lényegesen közelebb van Finnországhoz, mint Budapest....

Nagyon ragaszkodunk a másikhoz, egyikőnknek sem volt még komoly kapcsolata de ez az egész olyan, mint a sokat emlegetett "első látásra szerelem". Ha valóban szeretjük egymást májusig kibírható a helyzet úgy, hogy őszi-téli-tavaszi szüneteket együtt töltjük? Ha anyagilag úgy állok kimegyek akár többször is. De nem tudom elengedni....