Mit tennétek, ha volna valaki számotokra, akit szívből szerettek teljes lélekkel (és ő is titeket), de 2000 km van köztetek? Semmi és senki nem pótolja őt, se pénz, se más emberek, semmi.

Nehéz ügy. Köztünk "csak" 200 km volt, de nem tudtuk megoldani. Hiába találkoztunk kéthetente, egyszerűen kevés volt. Hiába beszéltünk minden nap skypeon is, nem vettünk részt úgy igazán egymás életében. Ettől mind a kettőnknek megingott a bizalma, zavart, hogy a másik ezzel-azzal találkozgat és mi nem lehetünk együtt. Végül úgy döntöttünk legyen vége, mert nincs esély arra, hogy közelebb élhessünk egymáshoz. Életem legszebb szerelme és legfájdalmasabb búcsúja volt. Vagyis nem volt, mert a mai napig ő jelent nekem mindent és semmi sem pótolja. De ha együtt maradunk, soha nem lehetünk igazán boldogok. Jelenleg úgy érzem így sem, de idővel talán, ha nem beszélünk enyhülni fog ez az érzés, és talán képes leszek más szeretetét is elfogadni.

Ezzel nem arra akartalak biztatni, hogy ti is vessetek véget ennek, csak leírtam a történetem. Remélem ti megtudjátok oldani és sosem kell a reménytelen szerelem fájdalmával együtt élnetek.

Nos, hogy lett ez a 2000 km? Eleve ennyi volt, vagy mondjuk el kellett költöznie pl a munkája miatt? Hogyan alakult ki a kapcsolat? És mennyi ideje tart?

Mert ha mondjuk előbb megismertétek egymást, és kialakult köztetek egy jó kapcsolat, mielőtt ez a távolság lett volna, akkor azt mondom, hogy igen, várnék rá, hisz szeretem, de a munkája most egy időre elszakítja tőlem, de attól még ugyan úgy szeretem.

Viszont ha valakit úgy ismersz meg, hogy ekkora a távolság, és nagyon kevés esélye van arra, hogy találkozzatok, akkor szerintem ez a kapcsolat halálához vezet. Szerintem ez a 2000 km nagyon sok, bár azt mondják,hogy az igaz szerelem mindent kibír. :)