Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hibás vagyok mert már másképp gondolom?
Kicsivel több, mint egy évig voltunk együtt a pasimmal, nemrég szakítottunk. A gond az volt, hogy én elkezdtem kicsit másként látni a dolgokat, és ezt ő úgy értelmezte, hogy hazudtam neki. Az elején ugyanis megbeszéltük, hogy oké, odaköltözök hozzájuk, mivel az anyukáját nem akarja egyedül hagyni, apukája meghalt. A másik, hogy egyből szeretett volna gyereket, erre is mondtam, hogy oké. Közben azonban rájöttem, hogy nem működne ez az odaköltözősdi, mivel nekem az alkalmazkodó státusz jutna. A másik, hogy szeretnék még tanulni, dolgozni, és nem pelenkát cserélgetni egyelőre, ráadásul alig ismerjük egymást.
Ebből lett a baj, szerinte én átvágtam, hazudtam, stb.
Én nyugodtan elmondtam neki az érveimet, miért költözzünk külön, miért várjunk a gyerekkel, de ő ezekkel a "módosításokkal" már nem akar velem lenni.
Úgy voltam vele, rábólintok, aztán később tudok majd rá hatni, hogy másképp legyen. Nem tudtam. Ő az anyjával akar maradni, és már teljesen világos az is, hogy a gondozása a későbbiekben rám hárult volna, ahogy az egyik válaszoló is írta...
Valahogy úgy érzem, mindegy neki, ki van mellette, csak szüljön gyereket és lakjon a családdal.
Nem igaz, hogy egyáltalán nem akartam alkalmazkodni.
Amúgy minden klappolt volna...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!