Hazudtok parotoknak ha a szukseg ugy hozza?

Egyetlen esetben hazudok és titkolózom, mégpedig ha meglepetést akarok csinálni (akár egy szülinapi buli, stb), és semmiképp sem akarom, hogy megtudja.

Egyéb esetben baromira nem tartom elfogadhatónak,sőt! Csak amúgy elkerülhető konfliktusokat szül. Ha megbántom, akkor meg ez van. Ha utálom a reggeli szájszagát finoman ugyan, de megmondom, mert mivel jobb az, ha állandóan elhúzódom tőle? Vagy ha beszélek az exszel valamiért, szólok és ő is, mert még a végén valami félreérthető helyzrtbe kerülünk, és abból kínos magyarázkodások lesznek.

A hazugság meg titkolózás olyan dolog, amiből csak a baj van. Ha a párom egyszer megcsalna, akkor is elvárnám, hogy elmondja, mert azzal még tudunk valamit kezdeni, rendbe lehet hozni, dolgozni a kapcdolaton, de ha titkolózik és mástól tudom meg, akkor vége, mert ez az igazi árulás, nem az, hogy más ágyába feküdt. Sőt ha x év múlva azt mondja, hogy szeretné kipróbálni mással, még akkor is találhatunk megoldást... A hazugságra nem.

Hazudni nem szoktam. Titkolózni, elhallgatni dolgokat nagyon ritkán, de olyankor is nehezemre esik. Pl. ha van egy problémám, amit egyedül szeretnék megoldani, és nem akarom vele terhelni. Vagy ha meglepetést készítek számára.

Másik nemmel kapcsolatos titkaim nincsenek előtte (vagy ha esetleg mégis, akkor annak nem az az oka, hogy vonzódom valami máshoz, hanem egész más). Pl. volt már olyan, hogy segítséget kértem egy férfi barátomtól. Páromtól is kérhettem volna, de tudtam, hogy a barátomnak ez nem esik nehezére, a páromnak pedig igen, ezért inkább nem akartam terhelni a problémával és azt sem szerettem volna, ha kellemetlenül érzi magát amiatt, hogy más segít nekem és nem ő. Ebben az esetben pl. nem beszéltem a dologról.

Soha nem hazudok és nem is titkolok előle semmit.

Mondjuk eleve nem hazudok soha senkinek, emiatt nem is vagyok túl népszerű, mert az emberek azt szeretik, ha azt mondják amit hallani akarnak, nem pedig az igazságot.

Meglepetést szoktam titkolni egyedül.

Sohasem hazudok. Vagyok, amilyen vagyok, de ezt nem lehet letagadni. Egyébként sincs semmi titkolni valóm, de ha történik valami kényes dolog, amiről nem tehetek, pl. az egyik kollégám rám akar hajtani, akkor azt is el szoktam mondani. Joga van tudni róla. Elmondom hogy elküldtem és kész. Nyilván azzal nem dicsekszem, hogy pl. jól esik az hogy azért érdeklem más pasikat is. De hát melyik nőnek ne esne jól. És mivel semmit nem akarok az illetőtől nincs is jelentősége.

Mindent meg szoktam beszélni a párommal. Beszélek neki az összes pasi haveromról. Megmondom neki hogy nyugodtan megnézheti a facemet is ha akarja. Soha semmit sem történt amit neki ne mernék elmondani, és soha sem mondok ki olyat amit előtte ne mernék elmondani. Szerintem egy kapcsolat alapja az őszinteség. A hazugságokra meg mindig fény derül. És aki eltitkolta talán azt hitte ez egy annyira apró dolog hogy tök fölösleges beszámolni róla. Viszont a párja egy életre megjegyzi. És szálka lesz benne.