Szerintetek szeret a párom, tegnap ilyet mondott nekem, hogy több csajt is szétbaszna, de nem teszi mert velem van? Normális ilyet mondani?

" nem érti miért akadtam ki, hiszen csak őszinte.."

Ja, én is teljesen őszinte vagyok, eszembe se jut hogy bármilyen nőt szét, -vagy össze, vagy össze-vissza b_ssz_k.

Szeretem a barátnőmet, és látom, hogy vannak más nők is a világon. Az klassz, - de nekem nem jelent se kihívást, se vágyat.

Kedves 23-as, szerintem súlyos tévedésben vagy. Te nem nő vagy, hanem egy tapasztalatlan, naiv kislány, aki azt hiszi, hogy ez a jó, ez a természetes, ez a menő, férfias viselkedés.

Egy igazi NŐ úgy b*szná ki a fiút egy ilyen beszólás után, hogy a taknyán csúszna az utcáig.

Kérdező: nem, nem normális ilyet mondani. De nézd el neki, mert annyira őszinte - szarkazmus...

# 30: ha valakit szeretünk, azt nem akarjuk megbántani. Együtt jár a kettő. Számtalan alkalommal mondta a párom, hogy a világ összes nője közül újra engem választana társnak. De ettől még bevallottan megnéz más nőket, sőt, előfordul, hogy (fejben) meg is kívánja őket, kizárólag fizikai paramétereik alapján. Ugyanakkor minden alkalommal jelzi, hogy neki egy kósza dugásnál többet ér a kapcsolat.

Éltem már hosszú párkapcsolatban, és én bizony voltam kitéve kísértésnek. Lehet, hogy a kezdeti lángolás időszakában valóban nem létezik más a szerelmünkön kívül, ezt aláírom. De egy tartós kapcsolatban (még a legideálisabban is) vannak időszakok, amikor csak takaréklángon működik a szerelem. Tisztában vagyok vele, hogy vannak, akiknél ez a kapcsolat végét jelenti, és inkább keresnek újat, akivel lehet újra lángolni. Aztán megint újat, aztán megint újat, és megint újat...

Én a magam részéről megtanultam újra és újra fellobbantani a meglévő kapcsolatban a lángot, és akkor sem esem kétségbe, ha éppen nem százezer fokos hévvel élünk: attól még fontos számomra a párom.

És ha ebben az időszakban ér kísértés, akkor bizony nem az iránta érzett szerelem az, ami visszatart, hanem a tisztelet, a megbecsülés, az erkölcs. És mivel én így működöm, ugyanezt várom el a társamtól is. Ez ugyanis jóval biztosabb és stabilabb alap, mint a naiv hit a folyamatos lángolásban. Én arra nem alapoznék, hogy a párom nem csal meg, mert szerelmes... igenis vannak, lesznek olyan időszakok a kapcsolatban, amikor nem ég a szerelem ezer fokon, olyankor azért ne csaljon meg, mert eléggé tisztel. És ha ez megvan, akkor újra visszahozható a szerelem is. (Tapasztalat.)

33-as: Amit a hosszú távú kapcsolatokról írsz, az rendben van, egyet is értek vele, sőt, át is éltem. (Én sem 3 éves kapcsolatból „ugatok kifelé”, és osztom az észt arról, amiről gőzöm sincs :P). Viszont az van, hogy amiket te leírtál, az nem a kérdező esete, kb. semmi köze nincs hozzá. Az, hogy a hosszú évek alatt MINDKÉT FÉLLEL megesik, hogy mást is vonzónak talál a párján kívül, az teljesen normális és természetes. Nem ezzel van problémánk.

Előszöris a kérdező kapcsolata nyilvánvalóan nem tart még annyi ideje, amiről Te beszélsz. Nem vagyok jósnő, de a kérdésből, a kommunikációjuk módjából, abból, hogy a srác ennyire nem ismeri a kérdezőt, hogy a kérdező nem a párjához fordul ezzel a problémával, még nem „mer” ennyire őszinte lenni a kapcsolatban, szerintem teljesen egyértelmű, hogy max. 1-2 éves kapcsolatról van szó. Tehát az általad vázolt szituációt el is felejthetjük, nem releváns.

Namármost. Az, hogy ilyen fiatal kapcsolatban már legszívesebben „szétb..szna” más lányokat, semmiképpen sem normális. De mi még mindig nem ezen hőbörgünk, hanem azon, hogy a pasi tapló, alpári, éretlen, az EQ-ja nulla, ösztönlény, megbántja a párját, magasról tesz az ezzel kapcsolatos érzéseire, és mindezt az „ilyenek a férfiak” – reklámszlogen égisze alatt teszi teljes lelki nyugalommal, és úgy gondolja, hogy ez így rendben van. Sőt, megkockáztatom, kicsit még büszke is magára… Na ez itt a probléma. Az „ilyen a férfitermészet” – kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy én férfi vagyok, megtehetem => te nő vagy, nem teheted. És nehogy bárki elkezdje, hogy ez belemagyarázás, mert még a közelében sincs. Csak értelmeztem a mondatot, aztán elmondtam másképp. (Amit az ember kb. totyogós gyerekkora óta folyamatosan hall, abba ritkán gondol bele, csak felszínesen értelmezi, és elfogadja alap igazságként).

Amit pedig már leírtam (8-as vagyok): a qrva nagy gond az „ilyenek a férfiak”-hozzáállással, hogy ez bizony az élet más területein is meg fog mutatkozni (vagy már meg is történt, csak a kérdező még nem látja). Nem tudom, szükség van-e bővebb indoklásra, hogy kikerüljem a belemagyarázás vádját… ha igen, majd valaki úgyis írni fogja. :P :)