Ha egy pár szexuális életében gondok vannk, akkor miért mindig a nőnek kell megoldani azokat?

Szerintem a linkelt kérdés az egy borzalmas példa, mert a nő tanácsot kért, hogy hogy legyen vadmacska. A férj elmondta a gondját, a nő meg segítséget kért. Ennyi és nem több a történet. Ha ennyi csak a gond, akkor nincs komolyabb gond, ez a legjobb kapcsolatokban is megesik.

Viszont volt egy kérdés, pár hete, ahol a férfi azt mondta, hogy szereti a feleségét, de teljesen elhidegült tőle, van egy friss hús a radaron és a heti 1 szexnél sokkal jobb, a napi 1. Megcsalja-e a feleségét? Így a feleségét sem molesztálná és neki is meglenne a napi testgyakorlat.

És ott mindenki egyöntetűen azt javasolta, hogy ne a szerető felé forduljon, mert ott is el fog laposodni minden, amikor már nem teszi annyira a szépet. Inkább minden ambícióját fordítsa a feleségére és valószínűleg kifizetődő lesz a befektetett energiája. De tényleg szinte mindenki ugyanazt írta neki, és ott igenis a férfi volt az, akit arra biztattak, hogy küzdjön a kapcsolatért, legyen gavallér, csábítsa el a feleségét...

Szóval azért ez a fórum nem annyira igazságtalan, mint amennyire mi szeretnénk látni...

N.O.

Azért felmerül egy kérdés. Ha az én étvágyam heti 5 és olyan nővel járok, aki a kezdetektől heti max 1-et ad, akkor az az én felelősségem, hogy miért vettem el, nem az övé. Ekkor nem jogos semmiféle kritika a részemről, mert nem csapott be.

Ha a nő utólag változik meg, akkor az viszont annál inkább az ő sara és bizony részben feloldozza a férfit.

Ha nekem utólag nő meg az étvágyam, amit esetleg az asszony nem akar teljesíteni, az megint csak az én saram és nekem kell vele megküzdeni, ha az asszony nem partner benne.

Ez az egész arról szól, hogy mennyire vagyunk őszinték akkor, mikor megalapozzuk a kapcsolatot.

13-as

Nem olvastam el a linkelt kérdést, még most sem, nem érdekel a konkrét szitu.

Én általános igazságot akarok megfogalmazni.

Ha te beetetsz egy életerős férfit, hogy jó szexre számíthat, akkor van felelősséged benne, ha ezt nem adod meg neki.

Ha 4 gyereket akarsz és nem akarsz majd dugni utána, akkor eleve olyan pasit kellett volna keresned, aki nem szeret annyira dugni és ez majd nem zavarja 4 gyerek után.

Ez ennyire egyszerű. Mondom, őszinteség akkor, mikor el kell adnod magad és akkor nem lesz ilyen baj.

De persze tudom én, hogy manapság a gyerekre bármit rá lehet fogni, ha az ember valamit akar/nem akar. Legyen az szex, pénz, idő, érzelem, adókedvezmény...

#12

"Ez az egész arról szól, hogy mennyire vagyunk őszinték akkor, mikor megalapozzuk a kapcsolatot."

A legtöbb esetben inkább a tapasztalatlanság az oka, egyszerűen a párkapcsolatot nem lehet máshogyan megtanulni és" begyakorolni" mint párkapcsolatban.

Nálam például azon csúszott el az egész, hogy sosem hallottam sehonnan illetve nem is merült fel bennem, hogy a férfiak között is vannak kisebb étvágyúak/lustábbak, sikerült is kifognom, pedig minden másban messze túlszárnyalja az általam ismert férfiakat, és akkor itt a dilemma, hogy milyen kompromisszumot kössek, mert nincsenek hiú ábrándjaim hogy tökéletes társ nem létezik :) és én magam sem vagyok az.

15-ös

Nem értek egyet, ez ugyanaz a dolog.

Mikor derült ki a srácról, hogy általa sosem fogod lekaparni a falat az orgazmusoktól?

Ha a kapcsolat elején, akkor tudtad, hogy mit vállalsz, mikor nem szakítottál vele. Ezt ő is úgy kellett hogy vegye, hogy nincs vele gondod. Ennyi.

Ha az esküvő után, akkor ő becsapott téged és joggal hagyod el, ha elhagyod.

Persze tudom, hogy van az első felállásnak egy nőspecifikus B verziója: a majd én megváltoztatom!

Aki ebbe a hibába esik, azt szívből sajnálom, de tényleg.

Így van!

Ha nem tudod elfogadni, amit ajánlani tud, akkor teljesen jogos. Ha nekem nem állna fel többet, a barátnőm teljes joggal kereshetne magának egy igazi férfit, egy szót se szólnék.

Ha ő játszaná el ezentúl a fejfájósat, ő se szólna semmit.

Igen, vannak elvárások és teljesíteni kell.

Nem szívjóságból vagyunk párkapcsolatban...