Megváltozhat vajon? Ha nagyon akarja?

Szóval a lényeg az, hogy van egy férfi, 38 éves, én 27 éves vagyok. És két éve együtt vagyunk.

Ő bulizós, komolytalan, fél a gyerekvállalástól, nem érzi magát felkészültnek rá, házasságot sem érzi.

Nekem viszont nagyon fontos a család, házasság. Hamarosan szeretném ezeket.

Ő viszont elég komolytalan. Nem nagyon alkalmazkodik, állandóan bulizni akar.

Már tavaly szeptemberben egyszer szakítani akartam vele, ugyanezen okok miatt. Aztán kibékültünk. Azóta kb minden héten vita, hogy mit csináljunk hétvégén, ő haverokkal akar lenni, én meg kettesben. Egyensúlyt nem érez. Én nem akarom eltiltani senkitől, csak szeretném ha lenne azért olyan hétvége amikor kettesben vagyunk, programozunk.

Most megint szakítást hoztam fel, mert nem változott semmi. Mondtam, költözzön el, de nem akar menni, mondja, hogy tudja, hogy önző volt, és hogy ez így nem mehet tovább, szeretne próbálkozni, hogy megváltozzon. Mert szeret és én vagyok neki a legfontosabb, és hogy el fog majd beszélgetni gyerekes apukákkal, hogy mi a jó az apaságban, és hogy kevesebbszer fog eljárni, odafigyel rám, boldoggá szeretne tenni. És hogy a házasságot is fontolóra veszi, mert tudja, hogy nekem nagyon fontos.

Nem tudom hogy higyjek-e neki. A barátnőim és anyám is azt mondják, nem fog megváltozni. Már szerintem hülyének néznek az ismerőseim, hogy még megbocsátok neki. Lehetséges, hogy ezekben a dolgokban megváltozzon?

Mert mondja, hogy tudja, hogy előbb utóbb el kell jönnie a dolgoknak. A családalapításnak, és hogy szeretné is, de közben meg fél tőle, és fél a változásoktól, mert azt hiszi, utána vége az eddigi életének és az mennyire rossz lesz. Képes ebben változni az ember? Mert tudom, hogy személyiségében nem változhat az ember, de hozzáállásában?