Anyós a párom kistestvérét használja fel ellenünk? Bővebben lent

A barátom szülei elváltak, az anyjának lett egy új párja, akivel vállaltak egy gyereket. Akkoriban 38 évesek voltak amúgy, a párom 16. A kisfiú most 6 éves, mi 22. (7 éve vagyunk együtt)

A gond az, hogy azelőtt nem tűnt fel, amíg gimisek voltunk, suliztunk, mert nem voltunk olyan 'szabadok', viszont 1 éve befejeztük a sulikat, és mindketten elkezdtünk dolgozni. Mostanra jutottunk el odáig anyagilag, hogy szeretnénk összeköltözni. Viszont az anyós mintha a kisfiút használná fel ez ellen.

Mindig is hangot adott annak, hogy ellenzi a kapcsolatot, hiszen túl fiatalon jöttünk össze, amúgy sem az első barát/barátnő mellett öregszik meg az ember, meg én biztos nem tudok főzni, hasonlók. Sosem foglalkoztunk ezzel, csak terveztük a kis jövőnket.

A nő viszont mintha direkt úgy szervezné a "gyerekes programjait", hogy az nekünk keresztbe tegyen. Volt, hogy el akartunk menni lakást nézni, és aznap reggel még gyorsan telefonált a barátomnak, hogy menjen haza vigyázni a gyerekre, mert neki el kell mennie ide-oda, ahova nem viheti magával. A párom persze a gyerek miatt megy, mert imádja az öccsét. Én is elvagyok vele, amúgy egy tündéri gyerek, és nem az ő hibája, de már kezd elegem lenni belőle. Csúnyán mondva, hiszen ő van felhasználva ellenünk. Vigyázni kell rá, úgy kell alakítanunk az életünket, hogy az anyós rendszerint egyik pillanatról a másikra telefonál a barátomnak, hogy menjen haza a gyerekhez.

olyan is volt már, hogy úgy volt, hogy nálunk alszik a barátom (másnap szabadnaposak voltunk), de az anyós kitalálta, hogy őneki reggel fél6-kor el kell mennie, a barátom ne aludjon nálam, legyen otthon a kisfiúval.

a párom meg ilyenkor egyből ugrik, és nekem is mindig mondja, hogy nem az anyja, hanem a gyerek miatt.

Oké, érthető, nem is teszem soha szóvá, de már kezd elegem lenni. Nagyon.

Egyszer kérdeztem is a barátomat, ha majd elköltözünk, akkor is mindig hazaszalad-e első hívásokra, hogy legyen a gyerekkel?

és ne értsetek félre, nyilván vigyáz a testvérére, stb, a gond ott van, hogy az anyós mondvacsinált, ostoba indokokkal hívja őt haza a gyerekhez. Volt olyan, hogy nálunk lett volna egy picit nagyobb családi ebéd, és fél12-kor csörgött anyós, hogy ő főz, a barátom menjen haza addig a gyerekkel játszani, hogy nyugodtan főzhessen. Ő pedig ment, holott az a családi ebéd 3 héttel előre el volt tervezve.

szóval olyan apró dolgok miatt hívja haza, ami csak azért van, hogy ne velem/ne nálunk legyen. Mert nem hiszem, hogy egy 6 éves gyerekre annyira kéne vigyázni, mint egy 5 napos babára.. De kövezzetek meg.

Szerintetek mit tegyek? Nem tettem még komolyan szóvá, nem volt belőle sosem balhé, mindig visszatartottam, de már nehezen bírom. Nem hiszem, hogy egy 22 éves fiúnak úgy kéne élnie az életét, hogy egy csettintésre szaladjon haza a testvérére vigyázni - hülye indokok miatt, hangsúlyozom! Amíg az anyja porszívózik, addig ő legyen vele.... Stb..