Terhesen egyedül?

Kedves 30 éves férfi! Most volt időm végigolvasni a kommenteket és 1-2 dolgot cáfolnék! Keresztanyukám 10 év házasság és 7 éves gyerekkel elvált. Igényeiből és természeténél adva nem hittük, hogy lesz valakije. Aztán képbe jött egy szintén elvált apuka. A férfinak van 2 gyereke, így lettek öten. Boldogabb, mint valaha és van pénzük is, szeretik egymást, jól működő közös vállalkozásba fogtak. Most már a gyerekek nagyobbak és azóta eltelt szintén 10-12 év. Össze is házasodtak, sőt, közös gyereket is szerettek volna, de sajnos egy méhen kívüli terhesség és ennek szervi problémái miatt túl kockázatos lenne bevállalni.

Egy utcabeli 2 (egyik 8 éves volt, a másik 13) gyermekkel fogta magát és egyik napról a másikra elköltözött. A férfi alkoholista és máról holnapról él. A nő felköltözött Pestre, az egyik gyereke külföldön él már, a másik itthoni dolgozó. Most, 16 év után talált magának egy olyan férfit, akivel jól érzi magát :)

Harmadik: Édesanyám egyik legjobb barátnőjét 2 gyermekkel hagyta ott az apuka, mondván neki ez nem megy. Túl sok a felelősség, nem bírja. A mai napig nem tudják hova került, csak egy levelet hagyott. A nő azóta túl van még egy kapcsolaton, de a férfi lelépése sok gürcölést, stresszt okozott és az alkoholba menekült. Sajnos nem rég halt meg. Az egyik gyereknek van egy csodálatos családja, a másik földönfutó.

Következő: 3 gyerekkel otthagyott anyuka egy fiatalabbért. Minden férfit elutasít, a volt párja éli világát, a gyerekekre nem kíváncsi.

Egy másik anyuka egy 15 éves gyermekkel maradt magára, el is váltak a férjétől. A férfi és a nő is talált magának párt. A nő tőle 6 évvel fiatalabb férfivel költözött össze. A férfiről nem sokat tudok, de a gyerekkel tartja a kapcsolatot és közös nyaralásokat is szerveznek :)

Úgyhogy eddigi tapasztalataim alapján, aki keresett magának párt, az előbb vagy utóbb gyerekestül megtalálta a társát, aki pedig nem keresi, ódzkodik tőle, az nem is fog. Viszont mindenhol a gyerek az első, így ebből lehetnek viták. Az alapmeglátásod ebből a szempontból nem jó, de aláírom, hogy sokkal nehezebb dolguk van, viszont tapasztalatim alapján sokkal jobban működő kapcsolatra tettek szert, mint ami előzőleg adott volt nekik. Akkorra felnőttek, érettek lettek, ráadásul gyerek is volt és nem volt érdemes kockáztatni, nem mentek bele holmi se veled, se nélküle kapcsolatba vagy ami egyáltalán ingatagnak látszott. A példa előttük volt és maguk is megtapasztalták milyen is tud lenni az élet, így máskor sokkal jobban hozzájuk illő partnert találtak, aki az igényeikhez mérten tud lépést tartani és a másik félnek is ugyanúgy megfelelő az a kapcsolat. Ilyen korban és ilyen felelősség mellett már nem holmi gyerekes cicafiút kaparnak össze a nők, hanem olyat, aki felelősségteljes és család centrikus, olyan korban már lehet reménykedni, hogy érettebben gondolkodik már a férfi és reménykedhetünk benne, hogy lenyugodott, talpraesett és önálló, aki a múltunkat elfogadja.

Nekem ez a véleményem és a tapasztalatom.