Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek érdemes ezt folytatni?
Megismerkedtem egy férfivel. Lelkileg nagyon összeillünk ugyanazt keressük a másikban. Viszont mégis elég mások vagyunk. Én sokkal egyszerűbb családból jövök mint ő. Olyan apró dolgok miatt is megszól hogy pl. nem dobtam ki egyből a wc-papír gurigát a kukába ahogy az elfogyott. Szeretek vele lenni jó a szex is nagyon, de kicsit zavar hogy ilyenek miatt is megszól. Sokat szólalkozunk össze minden kis h*lye apróságon. Nem nagy viták ezek, de már a legelejétől jellemző.
Ő: 29
Én: 27
Dobd ki a gurigát és élj boldogan.
Következő!
Mit lehet ezen összeszólalkozni, de komolyan.
- Banánszeletkém, kérlek máskor ne hagyd ott az üres gurigát a vécében, igénytelen hatást kelt.
- Rendben.
Eltem ilyen kapcsolatban 6 evig, non stop csip csup baromsagokon valo vitatkozas, attol kezdve h hany kupak oblitot tegyek a mosogepbe, azon at a vajasdoboxig bexarolag minden baromsag megtalalhato volt a kapcsolatunkban:-)))
Aztan persze otthagytam, kb az agyamra ment, ugy ereztem magam mint valami iskolaban ahol ilyen mindenfele hulye szabalyok szerint kell (kene elni:-)).
Azota boldog vagyok, a jelenlegi parom hasonlo hozzam, o sem akad le piti dolgokon:-))Szoval en a helyedben vagy kulon koltoznek vagy otthagynam:-))
Egy kapcsolatban nagyon nehéz megtalálni azt az egészséges határt, hogy miért érdemes szólni és miért nem. Ha minden csipcsup dologért "rászólok" a páromra, akkor joggal érezheti úgy, hogy nem felel meg nekem és/vagy gyerekként kezelem, nem lesz egyenrangú kapcsolat. Ha semmiért nem szólok, akkor esetleg a jogos igényeim és érdekeim sérülnek.
Én azt a megoldást találtam, hogy csak akkor szólok, ha tényleg személyesen érint a párom viselkedése, rossz érzéseket kelt bennem valamiért. A vécépapír-guriga nem ez a kategória. Ha zavar, megfogom és kidobom én. Ennél sokkal fontosabb dolgok vannak egy kapcsolatban, legalábbis számomra. Ha valamit szóvá teszek, mindig igyekszem elmagyarázni, hogy MIÉRT zavar, milyen érzéseket kelt bennem, és a másik empátiájára építek. Természetesen ehhez olyan társ is kell, aki képes empátiára (nem működne mindenkivel, ezzel tisztában vagyok).
És fordítva is igaz: nem lennék olyannal, aki mindenben korlátozni akar, aki gyerekként kezel. Az exem mondjuk ilyen volt: be szerette volna szabályozni az életem, a viselkedésem, a gondolkodásom, az érzéseim, és ez hosszú távon rengeteg konfliktus forrása volt.
A mostani kapcsolatom szerintem azért működik jól, mert tiszteletben tartjuk egymás határait (szokásait, értékrendjét), ugyanakkor képesek vagyunk kulturáltan jelezni a másiknak, ha valami TÉNYLEG zavar, és el is tudjuk fogadni egymás szempontjait.
Történetesen a vécépapír-guriga egyikünket sem zavar, most is van a vécé mellett vagy 5 üres guriga. :) (És a párom lakásában is így volt, szóval egymástól függetlenül is hasonlóan működünk, így kevesebb a súrlódási felület.)
Mert ez a suttyó a kukába dobja a WC papír gurigát? Monde meg neki, hogy azt csak egyszerűbb családokban csinálják, a szelektív hulladékgyűjtés a menő.
Ha lekezelően bánik, beszél veled bármiért is, az nagyon nem jó!
Egy kapcsolatban vannak viták, meg veszekedések is, de a másik folyamatos lenézése, az nincs.
Nem nagy viták... az élet csupa apróságból áll.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!