Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Párom családja nagyon vallásos...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Párom családja nagyon vallásos, én viszont nem vagyok hívő. Szerintetek hosszú távon milyen esélyeink vannak?

Figyelt kérdés
Idén leszünk 3 éve együtt, mindketten 20 évesek vagyunk, távkapcsolatban élünk (280 km-re egymástól, havonta kb egyszer-kétszer tudunk találkozni, illetve nyáron többet). Már az is nagy port kavart amikor összejöttünk, ugyanis párom szülei már eleve fenntartásokkal álltak hozzám, melynek hangot is adtak. Az egész család (nagyszülőkkel, testvérekkel együtt) református vallású, a gyerekek is vallásos neveltetésben részesülnek. Az én családom tagjai nem hívők, nem járunk templomba, nem szoktunk imádkozni, de mindannyian meg vagyunk keresztelve, a vallás nyújtotta lehetőségektől sosem tiltottak a szüleim. Barátom apukája mélyen vallásos, az anyukája is annak vallja magát, ám nála ez inkább érdek, mintsem őszinte életérzés. Minden vasárnap templomba járnak, imádkoznak étkezések előtt, igét olvasnak reggelente, mindez a gyerekeikre is már kiskoruk óta rá van kényszerítve. Ha pedig valamilyen oknál fogva nem tudnak elmenni a gyerekek templomba (iskolai rendezvény, sport meccsek stb.. ), akkor leültetik őket otthon és videón tesznek be egy Istentiszteletet. Azért mondom hogy rájuk van kényszerítve, mert sem a páromnál, sem a testvérénél nem alakult ki a hithű vallásosság, csak a szüleik miatt kénytelenek elfogadni ezeket a helyzeteket. A családjuk életét főként az anya dominálja, elég akaratos személyiség. A párom és a testvére életének minden részébe beleszól, és ha nem az ő akarata teljesül akkor zsarolni, vagy büntetni kezdi őket (zsebpénzmegvonás, beígért dolgok nem betartása stb.). Természetesen már az elején nem tetszett neki, hogy van egy olyan dolog a fia életében (a szerelem), amit nem irányíthat. Azóta is azon ügyködik hogy elmarjon mellőle. Szabályokat fektettek le elénk, amik szerint nem aludhatunk együtt, egy szobában felügyelet nélkül nem tartózkodhatunk, nem utazhatunk el együtt nyaralni, és a barátomat sem látogathatom meg az engedélyük nélkül az albérletében. Barátom sem ért egyet a nézőpontjaikkal, már rengetegszer találkoztunk titokban, aludtunk együtt titokban, ám mégsem mer velük szembeszállni mert akkor minden anyagi támogatásuktól búcsút inthetne, és egyetemistaként erre bizony szüksége van. Néha sajnos nem voltunk elég óvatosak, és volt hogy kiderültek a titkos találkáink, ilyenkor persze mindig én lettem elő véve, az anyja ekkor telefonon hívogat rendszeresen és elmond mindennek, lealáz a sárga földig, ő szerinte én hazugságba kényszerítem a fiát és el akarom venni tőle, ki akarom sajátítani magamnak, és hogy nekik is csak akkor van konfliktusuk a fiukkal amikor én képbe kerülök, mert egyébként teljesen jól kijönnek egymással.. A családjuk összes problémájáért engem tesz meg felelősnek. Volt hogy barátom és a testvére összekaptak, barátom ennek hevében leöntötte a tesóját egy kis vízzel.. Az anyjuk engem hívott fel, hogy moderáljam már meg magam, mert miattam feszült folyton a párom és miattam (!!!) viselkedett így a testvérével! Amikor épp 200km-re voltam tőlük és nem is találkoztam a barátommal már hetek óta! Többször elmondta már azt is, hogy nem illünk össze, mert teljesen más az értékrendünk, más neveltetésben részesültünk, és nem is érti mi ezt hogy gondoljuk, mi lesz majd velünk a jövőben, merthogy ŐK (párom anyja és apja) majd az unokáiknak is olyan neveltetést szeretnének mint amilyet ők adtak a gyerekeiknek (amikor ezt szerintem majd páromnak és nekem kéne eldönteni ha majd odakerülünk..). Sajnos nem veszik észre hogy ezzel a nagyszerű nevelési módszerrel csak azt érték el hogy egyik gyerekük sem bízik meg bennük annyira, hogy bármit őszintén elmondjon nekik. Párom és a testvére is sokszor nem mond nekik igazat bizonyos dolgokról, mert tudják hogy csak baj lenne belőle ha az igazságot megtudnák a szülők. Engem egyre jobban foglalkoztat, hogy mi lesz így velünk a jövőben, ugyanis számomra nem normális és nem természetes dolog az hogy ő szerintük 3 év együttlét után is még a kézfogásnál és szájrapuszinál kéne tartania a kapcsolatunknak. Megértem, hogy vallásosak, és emiatt ragaszkodnak bizonyos dolgokhoz, de nagyon zavar hogy az egész kapcsolatunk az ő feltételeiktől függ, és hogy engem is folyamatosan próbálnak "megtéríteni" (már többször volt hogy náluk voltam és "délelőtti programként" végig kellett nézni egy 1,5órás Istentiszteletet viedón..). Barátom teljesen elzárkózik ettől a témától, sokszor olyan mintha tudomást sem venne ezekről a problémákról, pedig tudja hogy engem nagyon zavarnak, de nem tudjuk őket sose megbeszélni rendesen.. Kérlek segítsetek, félek hogy pokollá fogja tenni az életemet párom anyja ha ezt hagyjuk így menni tovább.. Nem szeretném Őt elhagyni, de nem tudom mit tehetnék:(

2016. márc. 3. 15:14
1 2 3
 11/22 anonim ***** válasza:
En egyedul attol feltelek hogy 30x evesen meg mindig ugyanitt fogtok tartani, es akkor mar nagyon keso lesz raebredni hogy ilyen veszekedesekre meg problemakra pazaroltad az egesz fiatalsagodat. Elhiszem hogy szereted, de arra hogy ez mekkora problema valojaban es hogy van amit a szerelem sem fog megoldani csak felnott korodban fogsz rajonni. Addig pedig kerdezhetsz annyi lelkeszt amennyit csak szeretnel de embereket gyokeresen ez nem fog megvaltoztatni soha. Felnott, plane ilyen buta, beszukult embereket mar Isten sem valtoztat meg. Sem a velemenyuket. Ahogy a parod sem fog ertetek kiallni sosem mert nem erre neveltek. Most meg van idod eldonteni hogy orokre ezzel szeretnel kuzdeni vagy ideje tovabb lepni. Elhiszem hogy nehez mert gondolom elso kapcsolat meg minden, de ami ott folyik az beteg. Fanatikus orulet es en ebbe jozan esszel nem szeretnek beletartozni, sem pedig esetleg gyerekeket szulni. Gondold at hogyha ebben a helyzetben maradsz valoszinuleg ertekes eveket dobsz el magadtol.
2016. márc. 3. 18:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/22 anonim ***** válasza:
100%

talán majd szépen elköltöztök és meglátjátok, hogy működne e. de nem úgy, hogy anyja majd 2naponta átmegy és videókat kell nézni orrvérzésig.


párod... szálljon le anyuka szoknyájáról

2016. márc. 3. 18:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/22 A kérdező kommentje:

Kedves 8. 9. és 10. válaszolók! (Bocsánat, neveket nem látok).


Nagyon sokat rágódom én is ezeken a dolgokon amiket írtatok, félek hogy sosem fog változni ez a helyzet, és hogy az egész fiatalságom rá fog erre menni, s majd későn kapok észbe.. Nagyon sokat gondolkodom rajta, hogy megéri-e ez a sok gyötrelem, küzdelem, megalázkodás, szenvedés egy olyan jövőbeli cél érdekében ami jelenleg leginkább csak álomként létezik a fejemben.. A sok szorongás és a sok stresszhelyzet eredményeként már egészségügyi gondjaim is kialakultak (hormonális jellegűek), félek hogy amire 30 éves leszek nemcsak lelkileg de fizikailag is egy roncs leszek..


A barátom egyébként rengetegszer kiállt már mellettem az anyjával szemben (meg is kaptam "anyóstól" hogy én folyamatosan ellene hangolom a fiát), viszont arra is volt már példa hogy úgymond "ráhagyta" a dolgokat és a felém irányuló gyanusítgatásait, ahelyett hogy elmondta volna neki hogy a kialakult konfliktushelyzetről nem egyedül én tehetek hanem mindketten ugyanannyira benne voltunk..


Valóban ez az első komoly kapcsolatom, és nem Ti vagytok az elsők akik inkább azt mondják "meneküljek"... Sok barátom és családtagom is ezen a véleményen van. Én azonban először szeretnék minden lehetőséget kihasználni és megragadni arra hogy esetleg sikerüljön megoldani a problémákat.. Az egész életemet úgy éltem le eddig hogy ha valami gondom volt bármivel vagy bárkivel akkor megpróbáltam beszélni vele a dologról és valami kompromisszumos megoldást találni, így elég nehezen tudom elfogadni hogy csak az a megoldás létezhet ha kisétálok ebből az egészből. Félreértés ne essék, én is tudom hogy elég kilátástalan a helyzet, de még reménykedem hogy van más út...

2016. márc. 3. 18:56
 14/22 anonim ***** válasza:
100%
20 éves vagy, első kapcsolat, tanulópénznek tökéletes, de ha olyan FÉRFI kell, aki tényleg ffi, akkor hagyd ott ezt a töketlent! majd anyuka talál neki egy szektás lányt, és ott áll majd az ágyuk meleltt az unoka fogantatásakor :D
2016. márc. 3. 18:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/22 anonim ***** válasza:
100%

Nézd, ezzel csak az a baj, hogy ez nem egy probléma, amit meg kell oldani. Ez egy megszoksz vagy megszöksz helyzet, ami már szószerint megbetegít. Ez borzasztó. Nem baj, ha nem dobod el a dolgokat, DE! Van egy határ. Sajnálom, hogy ezt így kell belátnod, de a kompromisszumok és egyéb intelligens megoldások az INTELLIGENS emberekkel működnek. A barátod környezete pedig beteg. Nem viccből, meg bunkóságból, de ők szó szerint elmebetegek, agymosottak, akik veszélyesek a környezetükben élők mentális és fizikális egészségére, és akármennyire is szereted a barátodat, ennek egy értelmes ember (és te annak látszol) nem tervez jövőt, mert nincsen. Egy tinikapcsolatot nem lehet gyomorbántalmak nélkül kibírni az ő közelükben... Én a helyedben, ezt szépen elmondanám a barátodnak - nagyon nehéz, tudom -, de ha jót akar neked, akkor nyugodtan keressen fel akkor, amikor már felnőtt. Mert hiába állt ki melletted már párszor, a barátod 20 évesen még nem férfi. Egy férfit, akinek akarata van, - de engem sem, pedig én nő vagyok -, mentálisan egészséges, az nem fog anyuci kedvéért órákat egy isten tisztelet videó előtt ülni. Mert megmondja neki, hogy "anyuci, nézzed te, én nem!". Hagyd nyitva a kapukat, a barátod ha végre felnőtt, és képes a kezébe venni a saját életét agymosott, hitgyülis anyuka és a pénze nélkül, majd akkor keressen fel, addig pedig gondoljon rád, hogy már szó szerint beteg vagy!


Okos lánynak tűnsz ezenkívül, tényleg. Ne hagyd magad tönkre tenni, ez már régen túl megy azon, hogy "meg kellene oldani", és nem dobunk el semmit.

2016. márc. 3. 19:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/22 A kérdező kommentje:

Köszönöm az ilyen jellegű hozzászólást is, tudom hogy még van hova "érnünk" és fejlődnünk mindkettőnknek, páromnak is és nekem is. Még sok "tanulópénzt" kell megtapasztalnunk ahhoz hogy jobban átlássuk a helyzeteket, bár jelenleg úgy érzem ezek a "leckék" rám erősebb csapást/hatást mérnek, mint a barátomra. Ha valami nem úgy jött össze, ahogy szerettük volna, én képes vagyok hosszasan elemezni az adott szituációt, hogy ennek miért kellett így történnie és hogy én csináltam e valamit rosszul, sokat rágódom múltbéli eseményeken sajnos.


Válaszolván arra hogy barátomnak függetlenednie kéne a szüleitől sajnos el kell mondanom hogy ez egyáltalán nem olyan egyszerű.. Az orvosira jár, rengeteget kell tanulnia, és sajnos nem fér bele hogy emellett munkát is vállaljon, így ez az eshetőség nem játszik. Nyaranta szokott dolgozni, de azért ott nem keres meg annyit hogy abból egy teljes évre eltartsa magát.

2016. márc. 3. 19:13
 17/22 A kérdező kommentje:

Kedves 15. válaszadó!


Köszönöm, hogy leírtad a véleményed, fáj ezt mondanom, de valóban nagyon jól látod a helyzetet, ennél jobban nem is lehetne megfogalmazni. A mondataidat olvasván folyton úgy éreztem mintha a számból vetted volna ki a szót.. Tudom, hogy ez az egész már túllépett egy bizonyos határon, és valóban gondolkozom ezen egy ideje amit leírtál, hogy lehet hogy jobb lenne szüneteltetni a kapcsolatunkat amíg Ő le tudja tisztázni ezeket a dolgokat magában, és a szüleivel is. Sajnos érzem hogy szépen lassan, de ebbe teljesen tönkremegyek, itt vagyok “életem legszebb időszakában” és ennek ellenére orvostól orvoshoz, és pszichológushoz kell járnom, hogy valahogy túllendüljek a mindennapokon teljes összeomlás nélkül. Mindenképpen beszélni fogok a barátommal ezekről a dolgokról a következő alkalommal amikor találkozunk, mert nem tudom meddig bírom még ezt. Folyton csak hitegetem magam, hogy “majd jobb lesz”, “majd könnyebb lesz”, illetve hogy majd megteszek mindent azért hogy a családja is elfogadjon. Azonban most ráébredtem a válaszod olvasása közben, hogy nem bennem van a hiba (sokáig magamban kerestem), és nem nekem kellene az igazi énemet eldobván teljesen átformálódnom hogy “jó legyek” nekik.


Köszönöm hogy írtál, sok mindenre ráébresztettél.

2016. márc. 3. 19:26
 18/22 anonim ***** válasza:
100%
Persze, hogy nem benned van a hiba. Esküszöm, az életben az volt nekem az egyik legnagyobb sokk, mikor rá kellett jönnöm, hogy vannak emberek, akik csak szimplán nem normálisak, és azt hiszik, hogy az úgy oké, és nem változnak. Sajnálom, hogy neked ezt sokkot ilyen közeli emberekkel kell megélned. A barátoddal mindenképpen beszélj persze, bár én azt is elég megrázónak látom, hogy őt ez hidegen hagyja, miközben a saját családja teszi tönkre az ő szerelmét... Ezért nem fogja helyre tenni soha azt az agymosott társulatot, az a baj. Írj, ha szeretnél nyugodtan, beszélgetni vagy ilyesmi.
2016. márc. 3. 21:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/22 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a kedvességed és őszinteséged, nagyon jól esik hogy még így ismeretlenül is támogatásra találtam többektől is. Átgondolom az itt leírt véleményeket, tanácsokat, illetve várom a továbbiakat, aztán meglátjuk mi lesz.. Elég labilis idegállapotú időszakokat élek, keresem a megválaszolatlan kérdéseimre a válaszokat, próbálom megérteni hogy miért kell ennek így lennie.. Ha valamiben megakadnék, írni fogok Neked, ha nem bánod. Ide is pont azért írtam ki a történetet, mert szerettem volna megtudni hogy mit gondolnak azok az emberek, akik se engem, se a barátomat, se a családját nem ismerik, illetve azt hogy velem van e a gond hogy nem tudok azonosulni ezzel a helyzettel vagy mások szerint is teljesen abszurd az egész. Jó néha a külső szemlélők véleményét is meghallgatni, ahány ember, annyi nézőpont és tapasztalat, és úgy érzem hogy az eddig leírt kommentek is már sok mindenben felnyitották a szemem.
2016. márc. 4. 00:00
 20/22 anonim ***** válasza:

- a srác jelenleg is kisfiú, és orvosi ide vagy oda, amíg anyuci irányít, az is marad (akár 30-40 évesen IS), márpedig anyuci NEM fogja elengedni őt.

- NEM fog szembeszállni a családjával, és az a szomorú, hogy simán elnézi/hagyja, hogy tönkre tegyenek téged

- szakíts vele mielőbb, és keress olyasvalakit, aki megbecsül és tűzbe menne érted - ő nem fog, SOHA


Egyébként én a első hasonlónál megmondtam az exemnek, hogy vagy helyreteszi az idióta családját (engem is hasonló vallástalanság miatt utáltak, meg térítettek volna), vagy kalap-kabát. Az EXEM, szóval...

2016. márc. 4. 08:49
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!