Rosszul fogom fel ezt a dolgot? Szerintetek nem kéne, hogy ez idegesítsen?

Én is kicsit hasonló cipőben vagyok, hajlamos vagyok rákattanni a játékokra, és úgy általánosságban, ha épp nincs semmi dolgom, akkor az a default tevékenységem. A páromat kicsit zavarja, azt tudom, ő sem érti, hogy hogy lehet ennyit játszani, és benne is van valamiféle megmagyarázhatatlan, de határozott ellenszenv a játékokkal szemben.

Én a következőképp kezelem a dolgot: figyelek arra, hogy ne szívjon be teljesen, és hogy ne hanyagoljam el miatta a páromat. Sok időt fordítok rá, és mindig elsőbbséget élvez az, ami vele kapcsolatos. Időről időre beszélünk is róla, hogy nincs-e benne tüske emiatt. Ugyanakkor azt sem hagyom, hogy bűntudatot keltsen bennem a játék miatt, és azt sem, hogy az ellenszenve miatt le akarjon "szoktatni" róla. Nem hagyom, hogy ez örökös bűnbakká váljon, hanem maradjon megy egy olyan hobbinak, mint bármi más.

Szóval próbálom úgy mertartani ezt a hobbimat úgy, hogy ne menjen a kapcsolat rovására. Eddig egész jól ment. A kulcs az, hogy figyelni kell a másikra és megérteni az ő nézőpontját is, és ezt egyértelműen hiányolom a sztorid alapján a barátodból, meg kicsit a belőled is.

>Engem ez idegesít... Nem értem, hogy lehet 6 órát egy játékkal eltölteni...

Meg tudod fogalmazni, hogy miért idegesít, mi zavar benne? Azon kívül, hogy elhanyagolnak miatta. Tipikus dolog, hogy a lányok/nők fújnak a játékokra. Elfogadható okot még nem hallottam.

#4: pont erre számítottam.

De pontosan miért rosszabb, mint egy könyv olvasása? Sok játékban ugyanúgy egy történetet nézel végig, csak szerves része vagy, kiveszed a részed a cselekményből. Nyilván vannak egyszerűbb és bonyolultabb játékok, de általánosságban egy játék sokkal többet követel tőled, de többet is adhat (ne érts félre, imádok olvasni és szoktam is sokat). Azon kívül, hogy az olvasás társadalmilag sokkal jobban elfogadott, semmit sem lehet felhozni.

Nincs értelme? Pont annyira nincs, mint amennyire az olvasásnak, filmnézésnek vagy bármilyen más hobbinak sincs. Vagy épp annyira van. Igen, vannak primitív játékok is, de én személyesen nagyon sokat kaptam a játékoktól, egy csomó dolgot tanultam és megismertem, és igen jól szórakoztam. Miközben elpocsékoltam rengeteg időt, nyilván. Sajnos nem lehet azt mondani, hogy nincs értelme, te is csak azért mondod, mert ellenszenves neked.

Gyerekes? Önmagában nem az. Én egészen biztos vagyok benne, hogy felnőttként sem kell kiirtanunk magunkból a gyereket és a játék szeretetét, mert az igazi kincs. Aki ezt megteszi, az szegény ember. Emellett lehetsz még komoly és felelősségteljes, én is az vagyok, amikor kell. Tehát csak azért elítélni, mert "egy felnőtt nem játszhat már, nem neki való", butaság.

Továbbra is fenntartom, hogy nem hallottam még elfogadható kifogást a számítógépes játékok alapvető koncepciója ellen.

De megpróbálok segíteni, adok néhány ötletet, ami valóban idegesíthet, ami valóban ellenszenves lehet (és ezekre mind láttam már példát):

- amikor a riválisod lesz a számítógép: lehet, hogy hülyén hangzik, de gyakran előfordul. Egyesek képesek arra, hogy szinte féltékenyek lesznek rá, pedig nem itt kell keresni a problémát.

- függőség: ez már baj. Volt benne részem, most már figyelek rá, nem megyek bele még egyszer. Egyértelműen káros, kihat az életre, a kapcsolatra, az egészségre, mindenre. De ez nem a játék eredendő hibája, bár igaz, hogy előszeretettel alkalmazzák a megerősítési hurkokat a játékokban, hogy ott tartsanak. Egyszerűbben: a játék jó, a függőség rossz.

Túlreagálod. Mi is együtt élünk a barátnőmmel, de megvan a saját kis életünk is, attól függetlenül, hogy az esetek 80%-ban együtt szervezünk programokat szabadidőnkben. A maradék 20%-ban én bedugom a fülhallgatót és játszom gépen, vagy elmegyek sörözni haverokkal, vagy olvasok, vagy akármi, ami épp jólesik egyedül és kikapcsol; Ő meg horgol-köt, vagy rajzolgat. Amíg ez havi 7-8 nap összesen (ahogy Te is írod), nincs gond, ha már 15+, akkor jogos lehet az érzésed. 7-8 napnál a szabadidejének 25%-át fordítja saját magára, 75%-ot meg vélhetően közös programokra...ez totál elfogadható arány szerintem. Őt a játék kapcsolja ki, találj Te is valamit, ami meg téged foglal le. Nagyon szerelmes vagyok barátnőmbe, de megörülnék, ha minden percben egymáson lógnánk, nem is lenne egészséges.

A legjobb amúgy az nálunk, hogy bár barátnőmet nem nagyon érdeklik a játékok, de gyakran direkt olyant keresek neten, amit ketten is lehet játszani...nagyon jól el szoktunk szórakozni ;) Ha nagyon zavar a párod kikapcsolódása, akkor kérd meg mutassa meg mivel játszik, vagy mondd neki, hogy esetleg Te is megpróbálnád mi ebben olyan jó dolog. Tuti nagyot fogsz nőni a szemében :)