Írtam neki, hogy szeretem, de nem írta vissza, hogy ő is engem?

Igen, mindenképp személyesen lenne jó, neten könnyen félre tudnak menni a dolgok, mert nincs ott az illető arca, stb. Inkább mondd meg nyíltan, hogy neked fontos, hogy néha ő is mondja ki az érzéseit, de legalábbis jólesne neked, hogy ha azt mondod neki, szereted, akkor viszonozza. Vannak fiúk/férfiak, akiknek ezt egyszerűen a szájába kell rágni :) és nem rosszindulatból nem mondják, hanem mert ők inkább tettekkel működnek.

Nőként mondom, hogy ne erőszakold rá, hogy kimondja. Úgyis ő érzi majd az, hogy mikor jött le annak az ideje, hogy kimondja. Nekem majdnem egy évbe telt mire kitudtam mondani. Még soha senkinek nem mondtam azt, hogy szeretlek, kivéve a jelenlegi páromnak. Kicsit fura volt, mikor először a párom mondta telefonban, hogy szeret. Egy kicsit megfagyott bennem a vér, hogy most mit is mondhatnék. Kis hatásszünet után annyit tudtam benyögni, hogy én is. Ez így ment nagyon sokáig kb. 8-9 hónapig. Mikor a párom kiakadt, hogy én miért nem mondom neki soha. 1 hét szakítás után, sírva mentem hozzá. Mikor kinyitotta az ajtót rengetegszer mondtam, neki hogy szeretem. Fura érzés volt kimondani. De most már tudom, hogy a szeretlek szó mellé milyen érzések tartoznak. Így minden nap legalább 2X ezt el is mondom a páromnak.

Én kb 1-2 hónapja jártam a (már) férjemmel, mikor este az ágyban kimondtam "szeretlek". Ő láthatóan meglepődött, lesokkolódott, kínos hallgatás, nem mondott semmit, elfordult, aludt. Iszonyú érzés volt, de meggyőztem magam, hogy attól még tudom, fontos vagyok neki, előbb-utóbb majd viszonozza és kimondja. Eltelt még egy hónap, szeretkezés után összebújva mondta ki ugyanezt nekem. Ekkor már hihetetlenül örültem, hogy reflexből nem vágta rá ő is előző alkalommal, mert ez így sokkal őszintébb volt, életem egyik legszebb pillanata. Szóval ne erőltesd, majd mondja, mikor ő érzi megfelelőnek a pillanatot. A másik, hogy simán lehet szeret téged, csak nehéz kimondania, illetve sokan nem "dobálóznak" ezzel a szóval, tartogatják a legszebb pillanatokra, így marad meg a varázsa a szónak a mindennapokban.