Magyarország mikor ér el arra az értelmi szintre, hogy ilyesmit egyáltalán tervbe lehessen itthon venni?

Az értelmi meglenne, de a gazdasági nincs. Meg tudod mi lenne, ha itthon így lenne? A cigányság 2 év alatt meegtriplázódna. Így is szeretnek ebből élni, de most ilyen bónusz, olyan könnyítés a munkában (akkor szerezne, mert lógni jobb mint nem dolgozni)

Ugyanez igaz a lumpenproli "magyar" elemekre is.

Amúgy Svédország most még játsza a jóságost, aztán mikor beomlik a gazdasága akkor lesz sírás-rívás.

Remélem, hogy nálunk nem lesz ilyen soha. Ezt nem nevezném fejlődésnek. Miért jó az, hogy valamit ami több ezer évig jó volt, most pont ellenkezőleg csinálunk? Én úgy gondolom, hogy mivel a gyermek alapvetően az édesanyjából fejlődött ki és az ő emlőiből táplálkozik és a nők gyengédebbek, nekik kell többet foglalkozni kezdetben a gyerekkel. Az apa is besegíthet a nevelésben, de nem látom értelmét, hogy az apuka vegye fel az anyai szerepet. Le fogjuk cserélni a óvodában is az óvónőket óvóbácsikra?

[link]

Ha bevezetik ezt akkor az apukák szépen otthon babusgatják majd a gyerekeket az nyukák meg mennek gyilkolászni mondjuk az orosz hadosztájok ellen amikben férfi katonák vannak?

Putyin rendet tehetne már ebben az elfajzott, elkorcsosult Európában.

kérdező, látod, amíg vannak, akik így gondolkodnak, mint a 4., és ők vannak többségben (jelenlegi kormányunkat elnézve, ők vannak többségben, mert valakinek csak kellett rájuk szavaznia, azért totál csalással csak nem kerülhettek hatalomra), addig biztosan nem érünk el erre az értelmi szintre.

3. vagyok.

Egyébként, hogy válaszoljak, 4nek:

Többezer évig a rendszer azért működhetett úgy, ahogy, mert amíg a nők szépen összebújtak a barlangban, a tűz körül, addig persze, semmi más dolguk nem volt, mint a gyereknevelés, segítették egymást, nem is volt annyira problémás a dolog. A férfiaknak meg csak kaját kellett hazavinni, esetenként megvédeni a barlangot, szintén csoportosan oldva meg ezt a feladatot is, nem egyedül. Ma már tulajdonképpen ha születik egy (vagy több gyerek), a férfi teljesen magára marad, már ami a kaját (és a számlákat, rezsit, esetleg hitelt vagy albérletet illeti), semmi segítsége nincs, amit a GYES/GYED ad, az nagy segítség, valóban, de ez a nő korábbi keresetétől is függ, ha nem dolgozott előzőleg, akkor annyival kevesebb. És ha a férfinek esetleg egy minimálbéres munkahelye van, akkor meg igen komoly problémákba ütközik. A gyereknevelés sem egy egyszerű dolog ám, rengeteg időt és energiát emészt fel, egy ember nagyon nehezen tudja csak állni a sarat, főleg ha problémásabb, betegesebb, vagy csak simán "nehezebb eset" gyerekkel van megáldva. Mivel már egy család az a férj-feleség szintjére redukálódott, a nagyik időnként jönnek látogatni és hetente egyszer egy órára besegíteni, mindent teljesen egyedül kell megoldania azoknak, akik többezer éven keresztül egyébként legalább 20 fős csoportokban csinálták ezeket.

És most nem azért, de hiába, hogy a nő hordja ki a gyereket, nem csak ő a szülő, az apa is ugyanannyi részt vett a kis élet létrehozásában, mint az anya, nyilván a megalkotásánál ha élvezettel vesz részt, akkor a nehéz időszakban is legyen vér a tökeiben jelen lenni. Ha megosztják a gyerek körüli feladatokat, a cikk is írja, mindkettejüknek könnyebb az élete, a nő is tud esetleg segíteni a családfenntartásban, a férfi is apja lehet esetleg a gyerekének, nem is értem, miért ez az ellenzés.

#5

az a baj, hogy a panelprolik meg a cigók rögtön kihasználnák ezt egy kis lógásra.

7: a mostani, 3. gyerekre járó 10 milliós állami támogatást is megmondták, hogy ki meg hogyan, mire kaphatja. Feltételezem pont ennek elkerülése érdekében.

6: értem, amit mondasz. De nem értek egyet. Onnantól kezdve, hogy nincs szoptatás (ami azért nem tart el a gyerek ovis koráig), nem feltétlenül kötelező csak az anyának foglalkoznia a picivel, mert a feladatokat pontosan annyira el tudja végezni az apa is. Sőt, hasznos is lenne, ha az apával is lenne olyan bizalmi kapcsolatban a gyerek, mint az anyával szokott általában. Értem én, hogy a férfiak legtöbbje úgy képzeli a gyereknevelést, hogy majd párszor elviszi oviba, meg majd együtt fociznak az udvaron, de hasznos lenne ennél mélyebben részt venni a gyerek nevelésében is, és hogy ez könnyebb legyen, nem árt korán elkezdeni. Én felnőttként is látom, milyen hátrányok származtak abból, hogy apám nagyjából iskolás koromban kezdett volna velem ismerkedni. Azóta sem vagyunk jóban, nagyjából kéthetente váltunk két szót. Ha vele együtt növök fel, megismer ő is engem és én is őt, akkor valószínűleg nem lennének problémák közöttünk. És biztos vagyok benne, hogy ez nagyon sok családban előforduló probléma, max az apa kicsit könnyebb jellem, és nem ennyire drasztikus.