Mit tegyek, hogy elfogadtassam vele azt hogy rajta kívül nem kell senki?

*vallásából ...bocsi elírtam

De szeret mert nagyon sokat szenvedett ezért a kapcsolatért ahogyan én is ..szemmel láthatóan mind a ketten leépültünk...a kapcsolat végére már edzeni semm járt amit egy nap kétszer is megtett az előtt mielőtt megismerkdtünk nagyon fontos volt neki a sport...teljesen el hanyagolta magát...az a baj ,hogy az átlagnál sokkal intenzívebben éltem,nagyon kicsapongó voltam ,rengeteg olyan dolgot tettem amit most már nem biztos hogy megtennék...és attól is tart hogy a családja ezeket megtudja...legfőképpen az apjától tart...

Az igazsághoz az is hozzá tartozik,hogy escort szolgáltatásokat is vállaltam ...és az ő gondolata csak e -körül forog...nem bírja feldolgozni azokat az x darab férfiakat akik körülöttem mozogtak x éven keresztül...nekem semm volt könnyű de muszáj volt....próbálta egy ideig elfogadni ,de nem sikerült neki...akárhányszor össze vesztünk mindig ő keresett meg mert velem se tudott lenni ,de nélkülem semm...most félek attól hogy nem bírja tovább és tényleg elvesztettem..

Az igazság az hogy a kezdetektől megosztottam vele ,mert nem akartam titkolozni előtte ....ezért nem is indult olyan komolynak ez a kapcsolat ...elmondta nekem ,hogy az elején csak kaland volt a részéről és nem akart semmi komolyat tőlem...de az idő múlásával komolyra fordult és nem tudta kontrollálni az érzelmeit...minden szabad idejét velem töltötte ...imádtunk együtt lenni...bármit csináltunk együtt minden percét élveztünk ..azt is elmondta,hogy egy ideig próbálta kizárni ezt a gondolatot de ahogy mélyültek az érzelmei nem tudta...és ebből volt az állandó konfliktus ...