Szerintetek írjak a harmadiknak vagy sem?

Köszönöm mindenki válaszát!

Utolsó:

Neked is köszönöm, különösen, hogy a másik fél szemszögét is leírtad. :) Annyit pontosítanék a sztorin, hogy a párom tőlem bőven megkapta a magáét. A leírásban is írtam, csak nem elég részletesen, hogy őt "lerendeztem". Ugyanolyan hibásnak tartom őt is, és ahogy egy hozzászólásomban írtam, a kapcsolatunk sem volt felhőtlen, tehát ebben én is ludasnak érzem magam, mert ez is a "karjaiba lökhette". Egy kapcsolat mindig két emberen múlik, magamat sem mentem fel.

De én nem CSAK a nőre haragszom, ugyanúgy a páromat is okolom, és le is b*tam rendesen. Ezt azért nem fejtettem ki bővebben, mert a kérdés elsősorban a nőre irányult. És talán pont emiatt, mert a párom legalább tőlem megkapta, ami kijárt neki, de a nő senkitől sem kapta meg, boldogan éli a világát. Nyilván a párom is egy segg, mert ő is belement, de azt konkrétumok alapján tudom, hogy a nő nyomult rá kezdettől fogva (sms-ekkel bombázta, mindig ő írt neki). Ez nem menti fel a párom, mert ő meg nyilván belement, csak ezt is tisztázni szerettem volna, hogy nem úgy tekintek a páromra, mint szegény kis ártatlanra, akit elcsábított egy ribi. Mindketten hibásak, a kapcsolatunk akkori rossz állapotáért pedig én is. Csak én nem úgy gondolkodom, hogy ha megromlik a kapcsolat, vagy hullámvölgybe kerül (márpedig melyik kapcsolatban nincs hullámvölgy?), akkor tök oké félremenni. Én ilyenkor vagy küzdök a kapcsolatért, vagy szakítok. Utóbbi esetben meg nem rögtön rohanok más pasi karjaiba, hanem hagyok magamnak időt feldolgozni az egészet.

A levelet pedig nem azért nem küldtem mind a kettejüknek, mert játszom nyíltan. Egyfelől ők ketten nem játszottak nyíltan, innentől kezdve nem érzem személyesen úgy, hogy én alapból bármiféle fair play-jel tartoznék a nőnek. Ennek ellenére nem érzem azt sem, hogy nem cselekedtem volna nyíltan, sőt. Pont akkor éreztem volna magam hátulról támadó "kavarógépnek", ha rögtön a pasinak írok, esélyt sem hagyva a nőnek, bármennyire ki nem állhatom. A válaszlevelében amúgy mindent tagadott, és azt írta, hogy tulajdonképpen soha, semmi nem történt, és a párom találta ki az egész történetet, minden szava hazugság. Holott láttam a levelezésük is, amit szintén megírtam neki, pontosan azért, hogy tudja, nem érdemes tagadnia, mert tényleg tudok mindent. Szóval hiába írtam volna közös levelet, a pasijának is beadta volna, hogy a párom hazudozik, a vakon szerelmes barátja meg nyilván neki hitt volna, és nem egy vadidegen lánynak...