Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Összecsúszott az egész életemben minden, mit tegyek?
Hosszú munkanélküliség után 1,5 éve találtam munkát, szakmámban helyezkedtem el, nehezen indult, de így utólag visszagondolva, jó volt. Ott párra találtam, voltak döccenők, de működik a dolog. Vagy már nem is tudom mit gondoljak. Nehéz egy maximalista, sokkal pörgősebb, eszesebb párral együtt dolgozni. Voltak összezördüléseink. Eleinte a munkatársak miatt titkoltuk a kapcsolatunkat, de persze mindenki rájött és látták rajtam, hogy szerelmes vagyok. Szép lassan alakult minden, elfogadtak, megszoktak minket, persze sosem mutattuk, teljesen úgy viselkedtünk egymással, mint minden más kollégával, engem csak a szemem árult el, és a pillantásom, hogy szeretem őt.
Kis csapatban dolgozunk, rengeteg a munka, a fizetés nevetségesen alacsony, a felelősség irreálisan magas, anyagi és minden más szempontból. És valahogy ez év elejétől minden csak romlott, és romlott, egyre több munka, több felelősség, több lecseszés... Először felmondott a közvetlen főnökünk, új főnököt kaptunk, még több szivatás, ezután felmondott az egyik kolleganőm, majd a párom is. Mindenki másik, biztos állást kapott.
Borult a rendszer, tarthatatlan lett minden, én idegbeteg, fizikailag sem bírtam 2-3 ember helyett dolgozni, lelkileg és idegileg sem bírtam, szerettem volna eljönni én is onnan, de semmi munka nem volt kilátásban. Egyik este a a párom lehordott mindennek, és lelkiismeret furdalást keltett bennem, hogy gyenge vagyok, és látja, hogy én igazából nem is akarok felmondani, nem is akarok eljönni onnan, de semmi baj, csináljam csak nyugodtan, ha nekem ez jó.... stb. Másnap reggel felmondtam. Letelt a 2 hét felmondási idő, eljöttem a munkahelyemről, vége az egésznek, és nekem nincs munkám. Rengeteg helyre elküldtem már a jelentkezésemet, de sehonnan nem jeleztek vissza. Persze bárhová nem jelentkezhetek, mert a páromnak nem minden tetszik.
Ma borult kicsit minden bennem, mert végiggondoltam, hogy hogyan fogom kifizetni a telefonszámlám, a diákhitelem, és hogy váltom ki a gyógyszereimet? Hogyan oldom meg az életem? Éhen nem halnék, és fedél is van a fejem felett, mert a szüleimmel élek, 26 évesen szégyenszemre. De 26 évesen ne a szüleim tartsanak már el.
Őröl belül az egész, ráadásul a családja előtt sem vállal fel a párom. Napi szinten oda járok hozzá, de az édesanyjával sosem találkoztam, sem senkivel a családjából. És titkol, nem beszél rólam. Nyaraltunk a nyáron, 4 napot, de utána sem történt semmi bemutatás, semmi ismerkedés. Nyomaszt, hogy csendben kell lennem nála, nem mászkálhatok ki a szobájából, és elegem van az egészből. Szétcsúszott az egész életem. Nincs semmim.
Fizikailag és idegileg is rámentem erre a munkára, és a párommal sem haladunk sehová, semerre, csak toporgunk. Semmi nincs a helyén, és kilátástalan az egész életem...
Én 27/N
A párom 31/F
válasza: válasza:Elso lepeskent a kedves parodtol kellene megszabadulnod, nem tudom miert kell neked valaki, aki semennyire sem tisztel, nem vallal fel, es ugy banik veled, mint a labtorlojevel.. Ez kell neked?
"Persze bárhová nem jelentkezhetek, mert a páromnak nem minden tetszik. " - mi van?? Es te ezt elturod?? Jelentkezz mindenhova, ahova neked megfelel, plane, hogy nem vagy olyan pozicioban, hogy valogass. Kedves parod meg sz-rjon sunt, ha nem tetszik neki valami.
Mindenesetre a problemaid fo forrasa az, hogy ennyire hagyod magad elnyomni. Tenyleg igy akarsz leelni egy eletet?
válasza:vannak mélypontok az életben, de ha továbbra is ott maradtál volna a munkahelyen az idegileg és lelkileg tönkretett volna, a pároddal való kapcsolattól kaptál volna még egy pofont...mert ő is rúgott volna beléd még egyet ahogy látom...
most a párodról nem nyilatkoznék erről te gondolkodj el, olvasd el amit írtál, mint külső szemlélő, talán neked is kiszúrja a szemed...
a lényeg, hogy most lent van egy mélypontban, 26 évesen szülőkkel élsz, gondolj bele még ez sem annyira szörnyű...lehetne jobb is igaz, de lehetne sokkal rosszabb is!
milyen szakmád van? mihez értesz? mit csinálnál szívesen?
22F
válasza:Ott dolgozz, ahol neked jó. Én is dolgoztam a szakmámban, és ott is hagytam. Egy vállalkozónál napi 12 órázni kellett (csak 8-ra jelentett be), hétfőtől szombatig, persze a túlórapénz felejtős volt. A főnök egész nap idegbeteg volt, és a társaság is szar volt.
Most egy gyárban vagyok Operátor. Napi 8 óra, a hétvégi túlóra választható, van műszakpótlék, és a társaság is rendes. Igaz bírni kell az egyhangúságot, de sokkal jobb sorom van ott, mint a vállalkozónál. Az első 1 hónap nálam is a "harcról" szólt. Az ismerősök leszólták a gyári munkát, de idő közben bele törődtek. Nem kell velük foglalkozni.
A párod meg felejtős szerintem.
válasza:Figyelj, nem gáz az, ha 26 évesen épp nincs munkád egy ideig. Az lenne a gáz, ha semmit sem szeretnél csinálni az életedben, nulla életcéllal, csak élősködnél a szüleiden. Na az gáz lenne. Mindenkinél lehet ilyen, hogy épp nincs munkája egy ideig, akár hosszabb ideig is, nálam is volt ilyen, sőt rokonságomban is. Szóval ez önmagában nem probléma. A lényeg, hogy dobd ki a párodat, mert egy lelki nyomorék, aki mégjobban lehúz. Ez az első lépés. Közben meg folytatnod kell a cégek megkeresését, minden lehetőséget megragadva. Nem szabad az első kedvezőtlen feltétel miatt élből elutasítni majd az ajánlatokat. Nehéz ez, mert ha nincs visszajelzés, akkor persze h nem motivál. De most nem maradt más, magadat kell motiválnod.
Persze nem lehet mindenki informatikus, jogász, közgazdász. Ők verik a mellüket, hogy jól keresnek, és mindig van állásuk. Amúgy leírhatnád, merre élsz (nagyvárosiak előnyben mindig melókeresés miatt), és hogy mia szakmád. Hátha tudnék küldeni pár linket.
Érettségim van, és 2 szakmám, az egyikhez sajnos marha sok gyakorlat kell, nagyon naprakésznek kell lenni, és sajnos én évek óta nem gyakorlom... a másik szakmám a vendéglátáshoz kapcsolódik, jó pénz lenne benne, de ehhez nagyon sokat kell dolgozni, ami nem is lenne baj, csak a párom szerint rámegy a kapcsolatunk, ha bármelyikünk is ilyen területen helyezkedne el. Lehet persze kevesebbet dolgozni ezen a területen, de úgy röhejesen keveset lehet keresni, persze az sem jó.
Abszolút azt érzem, hogy nem tudok megfelelni, szétszakadok, sehogy nem jó. Én már azt sem tudom szeretem-e. Jó vele lenni, de én már nem tudom mi van.
Kellene egy kis csend, egy kis pihenő, egy kis idő, hogy átgondoljam, hogy mit szeretnék tőle. Hogy hiányzik-e, vagy megkönnyebbülök-e. Nem egyszerű, mint írtam, minden nap vele vagyok, együtt alszunk, együtt indultunk munkába, éppen csak egy pár órát töltöttem itthon, a szülői házban.
válasza:Az hogy nem találsz egyből munkát, ne zavarjon. Tudod mi szúrt nekem szemet? Mikor azt írtad titkol téged...a legnagyobb probléma szerintem ez, és nem az hogy nincs munkád. Ha nő lennék egy ilyen pasit úgy dobnék ki hogy csak nyekken! Mi az hogy titkol, meg nem mehetsz ki a szobájából?
Felnőtt emberek vagytok basszus , úgy is kéne viselkedni!
válasza:egeszen biztos, hogy nem fog rendbejonni az eleted, amig ezzel az alakkal vagy.
Gondolkozz el ezen erosen, tolts egy kis idot kulon, mert ebbe csak tonkremesz.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!