Szerintetek velem van a baj, hogy nem akarok egész hétvégéket tölteni a barátnőm szüleinél?

Elmondtad-e ezt a barátnődnek, hogy unatkozol ott? Szerintem beszéljetek erről.

A másik fele meg, attól, hogy kapcsolatban vagytok, nem vagytok egymáshoz láncolva. Ő menjen egész hétvégére, vagy ahogy akar, te meg menj után fél napra, vagy hasonló.

Én a saját szüleimhez sem mennék két napra, örülök hogy végre nem kell velük élnem. Körülbelül negyed évente meglátogatjuk az ő szüleit és fordítva, illetve ki ki a saját szüleit amilyen gyakran szeretné. Nekem kb szakító ok lenne ez sajnálom.

24L 29F

Apukám szülei kb. 100km-re laktak tőlünk, őket 2-3 hetente meglátogattuk és néha ott is aludtunk, anyumék szülei kb. 15 perc sétára laknak, szóval majdnem minden nap jönnek hozzánk vagy mi hozzájuk és egyikse volt megterhelő egyik fél számára sem.

Mi az én szüleimtől 50km-re lakunk, a barátom szüleiétől 70km-re. Mi 2 hetente látogatjuk egymást, néha a szülőknél is alszunk mindketten. Mi összetartó család vagyunk, nem vagyunk szétszéledve és bármikor ugrásra áll mindenki, mi így szoktuk meg, a rokonság is ilyen :) Nekem az a fura, ha valaki annyira nem akarja tartani velük a kapcsolatot.

Egyébként szerintem bunkóság tőled ez. 26 éves vagy és még haverokkal akarsz lenni, szórakozni meg ilyenek... :D Néha-néha okés, de... Családi látogatás helyett mindig szórakozni... :) Mi fiatalabbak vagyunk, de komolyabbak is szerintem. Mi is dolgozunk, jövünk-megyünk, de közben már a házasságot tervezzük és nincs már olyan, hogy buli-fanta-haverok, mondjuk a baráti társaságunk is olyan, hogy beülünk, megiszunk vlamit, jókat beszélgetünk, nagyon ritkán elmegyünk táncolni és ennyi a "haverozás", de azért nem minden hétvégén :) Hja és mielőtt beszólna valaki: semmilyen szülői segítséget nem kapunk :D Szerintem oldjátok meg úgy, hogy 2-3 hetente meglátogatjátok őket, egyszer egy teljes napra, következőnek meg ott is aludtok és váltakozhat ez a dolog. Szerintem ez elfogadható mindkét fél részéről :)

Nálunk is ugyanez volt, havonta egy hétvége - rosszabb esetben kéthetente.

Nagyon zavart

1. hétköznap is alig láttuk egymást, és még hétvégén is, mert őt hívták kertbe dolgozni, én meg ücsörögtem benn az anyjával

2. hiába próbáltam beszélgetni a szülőkkel, ők mondták a magukét, engem kb. meg sem hallgattak

3. a két tesója állandóan rajtunk lógott, plusz az egyik sportot űzött belőle, hogy beszólogatott nekem

Egy idő után megmondtam, hogy ezt én nem szeretném, és csak kéthavonta járnék le, akkor meg én voltam a bnkó.

Már nem vagyunk együtt, így hálisten megszabadultam az erőszakos (mert mindent erőltettek kb.) családjától.

A következő kapcsolatomban ezt szerintem előre le fogom tisztázni.