Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerelmes, de nem hagyja el a férjét. Mit tennétek a helyemben?
ELŐRE KÉREM, a megcsalás ténye felett ítélkezők mellőzzék az ócsárolást. A baj már megtörtént, most a megoldásra összpontosítsunk.
Összejöttem egy régi baráttal, és szerelmesek lettünk. A hölgy azonban házas, és nem tudja elhagyni a férjét. Szerelmes belém, velem akar élni, és nem akar elengedni sem, de egyszerűen képtelen önző módon megbántani a férjét, tönkretenni az életét a saját boldogsága miatt.
Ez mind szép és nemes, de továbbra is belém szerelmes, és szeretné folytatni a kapcsolatunkat (napi rendszerességgel találkozunk). Én viszont nem bírom ki, hogy minden randi végén hazamegy és a férjével tölti az estéket, hétvégéket.
Szerintetek érdemes rá várni, vagy a szerelem ellenére hagyjam a francba? Ti mit tennétek a helyemben? Ha valakinek van hasonló tapasztalata, kérem ossza meg velem. Sajnálom otthagyni, csak azért, mert jószívű, de én sem lehetek áldozati bárány. Megcsalni nem sajnálja, de otthagyni igen, nekem ez bűzlik. Önzőségnek tartom a részéről, hogy két férfival él.





14:33: számomra épp ez a kapcsolat okoz önértékelési problémát. Folyamatosan feltettem magamnak a kérdést: meddig menjek, hogy még ne sérüljön a büszkeségem visszafordíthatatlanul? Meddig lehet menni úgy, hogy még kitartó szerelmes legyek, de még ne szétalázott szerencsétlen vakegér?
Tény, hogy a kapcsolatunkra is rányomhatta volna a bélyegét a lány nehéz természete.










Szia!
Kicsit más a történetem, de:
Én 25/N vagyok, jegyben jártam egy 25/F-val. Együtt is laktunk. Nem volt rossz a kapcsolatunk, de voltak problémák. Olyanok amikben nem voltam biztos h egy életen át együtt akarok élni...Közben megismerkedtem egy másik sráccal, majd később sokat beszélgettünk és nagyon megtetszettek a belső tulajdonságai, róla ábrándoztam...a srác azt mondta néhány hét után: "Nagyon tetszel, jó lenne veled lenni és ha szétmentek a barátoddal akkor van rá esély hogy összejövünk. De! Ha közben nekem jön valaki akivel jól megleszek, nem fogok rád várni.."
Nekem ez elég volt, hogy mérlegeljek. Végig gondoltam, kellett a srác. Nagyon.
Ott hagytam a vőlegényem, szétköltöztünk, azóta olyan boldog vagyok az új srác (30/F) mellett, hogy elmondani nem tudom. Minden megvan benne ami a másikból hiányzott, olyannyira egy húron pendülünk, hogy nem is tudtam hogy létezik ilyen. Mindent megkapok tőle.
Szóval tudom hogy ez egy másik sztori, de a "lényege", hogyha kell egy nőnek egy férfi akkor lép érte. Sajnálom, de tényleg kényelmes ez neki hogy ott vagy akkor is ha ő a férjéhez fekszik be esténként az ágyba. Jól döntöttél, hogy "felfüggeszted" a kapcsolatotokat.
Üdv, M
#16: köszi a véleményed, te is megerősítettél ebben.
Mostanra már annyira megutáltam a helyzetet, hogy hányingerem van az egész sztoritól. 2 évet vesztegettem el az életemből erre, feleslegesen. Persze hívott nemrég még, és próbálja azt mondani amit hallani akarok, de nem történik semmi, nem lépne tovább véletlenül sem. Most már kinevetem az ígérgetéseit, és meg tudom állni, hogy nem rohanok hozzá, amikor lehetne, akkor sem. Lassan de biztosan leépítem ezt a kapcsolatot - már nem is őt sajnálom, hogy otthagyom (hiába sír mindig) hanem magamat, amiért eddig süllyedtem.





Élvezzétek az életet míg lehet!
Egy év múlva már nem lesz ekkora a vágy, és könnyebb lesz elmenned! Addig viszont sok kellemes élményben lesz részetek!
Hajrá!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!