Miért gondolok még mindig erre a srácra? Pedig már van barátom.

Két sráccal randiztam a nyáron társkeresőről, szinte egyszerre ismertem meg őket.

Az egyik racionális, nem túl romantikus, amolyan jó fiú.

A másik bogaras - nem kicsit, komolytalan és érzelmesebb mint a másik fiú.

A bogarast nem tudtam volna felvállalni hosszú távon, mert a viselkedése miatt lettek volna nagy veszekedések. És pont emiatt sem a szüleim, sem a barátaim előtt nem tudtam volna megjelenni, hiszen ha ketten sétáltunk az utcán, akkor is égetett.... Volt hogy meg is fordultak utánunk... Minden randiról úgy mentem haza hogy ki vagyok égve.

Úgy egy hete végleg lezártam - hetekig tartott megértetni vele hogy maradjunk barátok, de valahogy azóta is hiányzik. Minden nap írt valami lököttséget e-mailben, alig vártam a melóhelyen hogy elolvashassam. Értékelte hogy csinos vagyok és ha egy negyed percre komoly tudott maradni akkor igazán értelmes arcot tudott vágni.

És most felszívódott az életemből... Tudom hogy nem döntöttem rosszul, ráadásul túl idős ahhoz (a harmincas évei közepén jár, van korkülönbség bőven) hogy valaha is megkomolyodjon.

De akkor miért hiányzik? Nem értem magam egyszerűen...