Miért ilyen igazságtalan az élet?

Annyi a gyönyörű a nő! Jó az illatuk, észveszejtő a kisugárzásuk, kacér a hangjuk és látszólag nagyon kedvesek is.

Aztán lehull a lepel amikor csúnya férfiként közeledsz feléjük és az előbb felsoroltakból nem marad semmi. Gorombák, gúnyosak, kötekedők, okoskodók, az egyik egyszer konkrétan leköpött.

Nagyon sajnálom, hogy ronda emberként én esélyt sem kapok ezeknél a látszólag csodálatos lényeknél, pedig udvarias, figyelmes, gondoskodó ember vagyok.

Akár mit csinálok nem hajlandóak velem beszélgetni sem, sem a munkahelyen, sem szórakozóhelye, sem sehol másol.

Szerintem ez nagyon igazságtalan, hogy esélyt sem kapok, hogy bizonyítsak csak azért mert nem születtem tökéletesnek.