Mire gondolnátok ebben a helyzetben? Elhinnétek a magyarázatot? Szerintetek megcsal?

Azért nem került szóba, hogy legyen kulcsom, mert mindig együtt megyünk hozzá. Nekem sokáig tartana kibuszozni, neki van autója, eljön értem és haza is hoz utána. Nem szoktam csak úgy beállítani hozzá, mindig csak előre megbeszélt időpontokban találkozunk.

A kamerákat azért akarja, hogy ha ott vagyok nála, és ő pl éppen fürdik, akkor kiderüljön ha megint kinyitok egy fiókot vagy hasonló. A múltkor nem akart fürdeni, csak ha bemegyek vele a fürdőszobába, mert nem gondolom hogy ezek után egy percre is egyedül fog hagyni... De így meg nem értem a költözés dolgot. Nem tudhatom majd melyik fiókban vagy szekrényben mi van? Így hogyan lehet takarítani például? És kamerákkal figyelne amikor nincs otthon? Mint valami elcseszett valóságshow. Szerintem egy kapcsolatban nem így kellene működni a dolgoknak.

A kulcsmásolás egyébként jó ötlet, felvetem majd neki. Valahogy le akarom buktatni. Kiugrasztani a nyulat a bokorból. Csak semmi használható ötletem nincs sajnos.

Azt mondta, hogy ő is biztos találna nálam olyat, amitől kiakadna. De ez nem így van, felőlem itt végignézhetne mindent, semmi titkolni valóm nincs. A telefonomban és a laptopomon sincs olyan, amit ne láthatna.

Azt meg kikérte magának, hogy én nála turkálok. A múltkor ott aludtam, és az éjjeli szekrényben (az én oldalamon) volt egy testápoló, amit nem tudom ki vett, mert DM márkás, és ő soha nem jár ilyen helyekre. Kint felejtettem a polcon, erre felhív munka közben hogy lecsesszen miatta.

A lakásán nem látszik, hogy együtt vagyunk, sehol egy közös kép, mindenhol csak pasis dolgok, modellautókkal van tele a polc, facebook-on sincs kint közös kép nála, mert azt is mindig csak emlegeti, hogy kéne kitenni... De addig nem akarja, ameddig nem találkozok a szüleivel. Én sem tettem ki, mert régebben már hisztizett ez miatt, mert ezzel megsértettem a személyiségi jogait, és törölnöm kellett. A családi állapot sincs kint. Az előző barátnőjével sok közös képük volt kirakva, és állandóan ott nyáladzottak alatta a hozzászólásokban.

A szüleit ismerem gyerekkorom óta, jó volt a kapcsolatom velük mindig. Csak aztán a barátommal külön voltunk egy hosszabb ideig, és amióta újra összejöttünk, kerülöm őket. Valahogy kellemetlen lenne csak úgy odaállni eléjük, hogy "na megjöttem". Pedig a barátom szerint így kellene (tudja, hogy ezt nem fogom így megtenni, ezért is erőlteti szerintem). Én meg úgy vagyok vele, hogy ők nem hívnak, én meg nem szeretnék csak úgy megjelenni. Mondtam is, hogy ha valahol összefutnék velük, akár az utcán, akkor utána már nem lenne olyan gáz a szitu, de ha valamilyen rendezvény van, ahova a családja is megy (pl. nagyszülőknél falunap volt, úgy volt hogy megyünk), akkor valami mindig közbejön. Február óta volt pár családi összejövetel náluk, ezekről mindig utólag értesültem, a párom soha nem kérdezte meg, hogy vele megyek-e. Az én rokonaim mindig hívják őt is ha szülinap van, mindig kérdeznek felőle. Az anyukája felhívott még tavasszal egyszer, de egy teljesen más dolog miatt, az nem került szóba, hogy együtt vagyunk. Felmerült bennem, hogy esetleg nem is tudják.

Hogy komolyan tervez-e? Azt mondta amikor újra összejöttünk november környékén, hogy még télen költözzek oda, márciusban eljegyzés, és még idén el akar venni. Aztán most ott tartottunk, hogy majd nyáron eljegyzés. A gyűrűt állítólag megvette, mert azóta azzal is érvel mindig, hogy ha nem szeretne annyira és nem lennék neki fontos, akkor miért vett volna eljegyzési gyűrűt? Ezen már párszor kiakadtam, és megmondtam hogy hallani sem akarok a gyűrűről, mert igazából tudnom se kéne róla. Eddig azt mondta, hogy a megfelelő helyszínt és alkalmat várja, és még a nyáron meg fog történni. Lassan augusztus, még semmi nem volt. Nem én ragaszkodok a gyűrűhöz, nem én kényszerítettem ki, ő ígérget, de inkább ne mondana semmit ezzel kapcsolatban, mert csak beleélem magam aztán jön a koppanás.

Figyelmes... mi számít annak? Nem nyitja ki előttem az ajtót vagy ilyesmi. Ha megyünk valahova, általában felesben fizetünk, de ahhoz én ragaszkodok. Nem vagyunk gazdagok, de normális munkánk van, a fizetés erre felénk átlagosak számít, nem kell filléreskednünk. Virágot meg hasonló dolgokat nem szokott hozni, de nem is vagyok oda érte.

Szem előtt nincs semmim. Van egy fogkefém, de az akár az ő fogkeféje is lehet (kék). Van egy pizsim a szekrénye mélyén, amit gombóccá gyűrve tárol, és szerintem amióta ott van nem volt kimosva. És egy papucsom, ami vendégpapucsnak is jó. Egyiken sem látszik, hogy az enyém.

A személyiségi jogairól annyit csak, hogy amikor a haverjai vagy a szomszéd lány tett ki róla képet, ahhoz még kommentelt is hogy milyen jó kép... Ezt megláttam, gondoltam akkor én is kiteszek egyet. Nem olyan kép volt, amin egymáshoz sem érünk, csak ültünk a fűben. Először megkért, hogy legyek szíves leszedni, nem értettem miért. Mondtam, hogy magyarázza már meg, hogy ha másnál nem zavarja, akkor nálam miért? Nem tudott értelmes választ adni, mondtam neki, hogy majd ha a többiek is leszedték, akkor én is le fogom. Na erre jött az, hogy én semmibe veszem a kérését, és megsértem a személyiségi jogait, mert ő nem akar senkinél sem képet magáról. A többieknek még mindig ott a kép. Igaz ez még a szakításunk előtt volt, de most meg a szüleivel való találkozáshoz köti a közös kép felrakását. Ami nem fog megtörténni mostanában, azok miatt amiket előzőleg már leírtam.

Bocsi a kisregényekért, de már ott tartok, hogy fogalmam sincs hogyan tudnám helyrehozni a dolgokat, a legjobb barátnőm elköltözött 200 km-re, más ismerőseim vagy a családom előtt meg ciki lenne elmesélni ezeket. Úgyhogy senki nem tud normális tanácsot adni.