Tényleg nem kéne foglalkoznom vele?

23N-30F "pár". Azért raktam idézőjelbe, mert magam sem tudom, hogy mi van köztünk. 1 hónapja tart ez az állapot.

Egyik beszélgetésünknél mondogatta, hogy milyen jól érzi velem magát, meg úgy érzi 50-50%, hogy valamiben meg van, másban nincs meg az összhang. Erre azt válaszoltam, hogy az nem baj idővel kiforrja magát. Aztán közölte, hogy jól érzi magát velem, meg várja, hogy találkozzunk, de nem szerelmes belém(nehezen szeret bele valakibe stb. kérdeztem tőle, hogy fél-e az elköteleződéstől-elvileg lehetséges ilyen félelem nála azt mondta).

Viszont majdnem minden héten felhozta a gyerek meg házasság témát(rögtön már a 2. randin).

Meg mindig dicsérte a főztöm, amikor kibökte, hogy nem szerelmes belém utána lévő nap is mikor találkoztunk szájrapuszival köszönt meg adott jóéjt puszit az arcomra.

Aztán 1 hétig felém se nézett. Nem írt és olyan volt mint egy jégcsap.

Aztán 1 hét nem beszélgetés után tegnap írtam neki. Anyám meg lecseszett, hogy hülyét csinálok magamból. Én tényleg szeretném végre tisztázni, hogy mi is van köztünk, de ahhoz beszélnünk kell meg találkozni.