Hogyan lehet túlélni egy szerelmi csalódást?

Beleszerettem valakibe. Első látásra, pedig alapvetően nagyon zárkózott vagyok. Barátságos velem, jóban vagyunk, de láthatóan nem én vagyok az esete, mást választott. Tudom, hogy örülnöm kellene, amiért másban megtalálta a boldogságát, de még életemben nem voltam ilyen rosszul, és nem tudok magammal mit kezdeni, annyira üres lett minden (25 éves vagyok, nem gyerek). Ha teljesen elutasító lenne velem, szerintem még az is jobb lenne, talán könnyebben elfelejteném, mint így. Egyáltalán elmúlik az ilyesmi? (Van rá valami "technika" az öngyilkosságon kívül?)