Szerintetek mi történt a kapcsolatunkkal?

Barátommal már több mint két éve együtt vagyunk és már semmi sem olyan mint régen.Régebben keresett minden nap,mostmár nem,csak akkor tudom hogy mi van vele ha én keresem.Ha nem kérdezném meg,nem hiszem hogy találkoznánk bár ő állítja hogy nem így van.Régebben leálltunk az utcán csókolózni,ma már csak puszid ad és azt mondja a többit a négy fal között.Ha megkérdezem tőle hogy szeret,hogy fontos vagyok neki vagy bármi ilyesmi mindig azt mondja hogy ne kérdezzek hülyeségeket.Lehet hogy elrontottuk valahol?Én nagyon ragaszkodom hozzá,de nem érzem hogy ő is így tenné.Párszor felhoztam hogy szüneteljünk,ne találkozzunk és ne is beszéljünk egy hétig...ilyenkor mindig azt mondja hogy minek.Míg régebben minden egyes nap találkoztunk,ma már csak hétvégén illetve ha szünet van akkor többször.Sokszor átver hogy azt mondja találkozunk,persze,persze és mégsem jön át hozzám.És mikor leteremtem és részemről összeveszünk ő teljesen bunkó lesz és a fejemhez vágja hogy nem megebeszéltük csak nem akar nemet mondani mert azzal megbánt.De hát ezzel is megbánt.És mostanában párszor bejátszotta hogy mikor szeretkezni akartam,ő azt mondta hogy most nem szeretkezünk,mert tesztelni akar hogy tényleg szeretem és nem csak ezért vagyok vele.Persze utána rámásztam és a végén mikor megkérdeztem miért mondta azt,akkor megszólalt hogy csak nem volt kedve.Mondjuk lehet hogy véletlen kifogtam azt a srácot aki nem szeretné hogy mindig mikor együtt vagyunk ágyba is bújjunk.Meg ha csak ezért akarnék vele lenni,nem keresném,nem fájna ha átver és már réges rég kereshettem volna mást.Viszont ezekkel mind ellentétben áll az mikor átjön és a szemében látom a csillogást,és mindig hozzám bújik és sokszor úgy húz magához mint egy kisgyerek.Suliba menet együtt szoktunk buszozni,és buszon is mindig átölel.Mielőtt elválnánk mindig mondja hogy szeret és szex közben is.Anyja előtt is rendesen viselkedik velem,nem szégyell semmit.De akkor mégis miért nem olyan mint régen,nem értem.Nagyon sokszor sírok és miatta is szoktam rá a cigire,mert olyankor megnyugtat a füst.Most lehet hogy gyerekesnek néztek,de számomra ez nem egy kellemes probléma,ugyanis tizenéves létemre boldog életre vágyom amiről majd mesélhetek,nem pedig azt szeretném mondani tíz év múlva hogy gyötrődésről szóltak a középsulis évek.

17/L