Zavar hogy a barátom nem művelt olyan szinten mint én?

Nem találtam rá megfelelőbb szót hirtelen: sajnálom, nem akartam megbántani senkit :)

Ha rászólok, hogy rosszul írta akkor nem érdekli. :D

Viszont észrevettem, hogy kicsit kezd változni. Osztálytársak vagyunk egyébként gimiben. Én osztály első vagyok, voltam és úgy tervezem, hogy leszek is. Ő ilyen kettes-hármas között tengett-lengett eddig, de mostanában négyeseket, ötösöket szerez. Lehet miattam, mert elvileg köztudott rólam, hogy fontos nekem az intelligencia, vagy csak rájött magától.

Szeretnék vele mélyebb dolgokról is beszélni de eddig nem mertem felhozni, mert féltem hogy csalódok.

Próbálom jobban kifejteni mert úgy érzem sok a félre értés. TUDOM, hogy én sem vagyok egy átlagon felüli intelligenciával rendelkező lány, sőt. Egész életemben hagytam magam elnyomni, pár éve még szakmunkás iskolába jártam ahonnan kibuktam, mert nem tanultam, drogoztam, ittam. Viszont sikerült össze szednem magam, és rájöttem, hogy többre is vihetem. Ezt látom a páromban is. Egy olyan közösségben nőtt fel, ahol nem a tanulás, és a művelődés a központi cél. Szülei még az általános iskolát se végezték el, ennek ellenére nagyon kedvesek és aranyosak. A faluban ahol lakik, szinte senkinek sincs munkája vagy végzettsége. Úgy gondolom, hogy ez mind olyan dolog ami hozzájárult ahhoz, hogy "alul maradt". Nem tudja, hogy miért fontos az értelem.

Ha tudnám, hogy alapból "buta" akkor elfogadnám, vagy szakítanék vagy nem tudom. De így nehéz megbékélnem ezzel. Nem tudom, hogy mit csináljak?

Megkérdeztem tőle, és még sosem olvasott könyvet. Így lehet veszek neki egy rövidke könyvet valami "pasis" témában. :D

Remélem meg tudjuk oldani ezt a helyzetet mert rendkívül zavaró tud lenni... De bízom benne. :)