Mitévő legyek ebben a helyzetben? Nem akarom megbántani a páromat

Két hónapja vagyunk együtt a pasimmal, és már hetek óta érzem, hogy elmúlt a rózsaszín köd. De annyira ragaszkodó szegény, és annyira szeret, hogy hiába mondtam neki, hogy nem akarok vele csókolózni, mert kellemetlen, hiába mondok mindig kifogást, amikor magához áthív, hiába megyek szabadidőmben inkább a barátőimmel valahova, még mindig mellettem van. Azt reméltem, hogy észreveszi, hogy már csak barátként tekintek rá, és elmondja nekem ezt őszintén, és békésen elválnak útjaink. Ötletem sincs, mivel tudnám neki a szakítás tényét úgy tálalni, hogy ne omoljon össze lelkileg teljesen. Mert értem mindenét képes feláldozni. Csak nem veszi észre, hogy feleslegesen teszi mindezt, mert kiszerettem belőle. Tegnap találkoztam vele, és megkérdezte, én miért nem bújok hozzá, azt se tudtam, mit mondjak, inkább hozzábújtam. Teher már ez a kapcsolat a számomra, eleinte azért nem szakítottam vele, mert Facebookon amint módosítottam volna egyedülállóra az állapotomat, a barátnőim nem hagytak volna békén, aztán teltek a hetek, és megsajnáltam a pasim, mi lesz vele, ha szakítunk, akkor meg azért nem szakítottam.