Most, hogy elhagyná értem a családját, bizonytalan lettem. Mit tegyek? Hogy rendezzem ezt magamban?

A barátommal közel 5 évet együtt voltunk gimnazista korunkban. Nagy szerelem volt, "álompár" voltunk, de mégse fojtottuk meg a másikat a szeretetünkkel.

Erre az érettségi évében benyögte, hogy szakít velem. Békésen váltunk el, de az kiütötte nálam a biztosítékot, hogy rá 2 napra összejött az akkori legjobb barátnőmmel, akivel 4 éves korunk óta össze voltunk nőve kb. Ez nekem szörnyű volt, az az időszak egy fekete folt az életemben, azt sem tudom, hogy érettségiztem le...

Együtt voltak, nyalták-falták egymást a szemem előtt, aztán én külföldre mentem továbbtanulni, utazgattam, élveztem az életet, a "legjobb barátnőm" pedig az egyetem első évében "véletlenül" terhes lett. Szóval máshogy alakult az életünk. Én maradtam külföldön, Ő pedig 19 évesen HTB lett.

Viszont a tavalyi évben egy üzlet miatt visszajöttem Budapestre és találkoztam véletlenül a volt barátommal. Beszélgettünk és elkezdtünk találkozgatni, 2 hónapja viszonyunk van. Elmondta, hogy elege van az életéből, hogy a barátnőm szülei fizetik a számlák nagy részét, minden tőlük van, ezért mindenbe beleszólnak, egy nagybevásárlást nem lehet a tudtuk nélkül elintézni, stb. És hogy ez nem az az élet, amit remélt (a gimiben Ő volt a szépfiú, a bálkirály, mindenki kedvence).

Szeretek vele lenni, meg ő is velem, de nem akartam, hogy elhagyja miattam a családját... Nekem ez csak móka volt, erre tegnap közölte, hogy a jövő héten elköltözik. De van egy terhes menyasszonya és két gyereke, így nem költözködik csak úgy az ember.

Meg most, hogy kiderült ez az egész kapcsolat, már nem is hoz annyira lázba. Mintha az egész csak azért érdekelt volna, mert kíváncsi voltam, hogy kit választ, meg ugye a tiltott gyümölcs a legédesebb...