Pár hete furcsa a barátnőm, egyszer megbeszéltük amikor nagyon a mélyponton voltunk, hogy eltávolodtunk egymástól, de megoldjuk. Azóta eltelt 3-4 hét de nem sok minden változott. Nem szeret már?

Megint én vagyok, a 9-es és 10-es.

Eddig azt nem írtad, hogy te konkrétan azt mondtad neki, hogy vegyetek vissza kicsit... Azóta viselkedtek egymással hidegebben, furcsábban? Szerintem tuti ez miatt lett ilyen a kapcsolat. Gondolom a lány elbizonytalanodott, kételkedik az egészben, meg ahogy írtad, mondta is, hogy szerinte te nem szereted... Na figy, velem ezek történtek (én lány vagyok):

1. 4 év alatt két fiút sikerült csak megismernem, akik passzoltak hozzám nagyon, akikkel komoly kapcsolatot el tudtam volna képzelni. (Pedig nagyon sok fiúval ismerkedtem már, csúnya sem vagyok.) De a 2.-kal főleg hihetetlenül hasonlítottunk mindenben, úgy mint ti, lehet még jobban is. Ennek ellenére sikerült kiábrándítanom magamból. Másfél hónapja ismerkedtünk, kb. már együtt voltunk. Én elkezdtem kicsit kételkedni az egészben pár dolog miatt, ezért kértem egy pár napos szünetet tőle, hogy visszajöjjön a lelkesedésem. Őt kérdőjelek közt hagytam, mivel nem épp magyaráztam el neki, hogy miért is szeretném, hogy visszavegyünk a dologból, szüneteljünk. De én magam sem voltam képben pontosan, hogy mi is a bajom, nem tisztáztam le magamban, és én hülye nem gondoltam úgy, hogy annyira lényeges lenne átbeszélni a dolgokat vele. Így a 2 napos szünet után folytattuk a dolgot, nem igazán beszéltünk erről az egész bizonytalanságomról. Kb. egy hét után megszakította a kapcsolatot velem, azt mondta, hogy ő is elbizonytalanodott az én bizonytalanságom miatt, elszállt a motivációja a harctól irántam. Akkor tudtam meg, hogy ő úgy gondolta, konkrétan vele volt/van valami komolyabb bajom, nem tetszik nekem valami miatt. Ekkor jöttem rá, hogy mindent meg lehetett volna menteni, ha még időben, pl. a szünet után rögtön megbeszélem vele, hogy mik miatt is bizonytalankodtam, mert nem igazán miatta volt az egész.

2. Volt egy fiú, akivel ismerkedtem, elvoltam vele már egy hónapja kb. Megint elkezdtem bizonytalankodni, itt már ő miatta volt, túl sokat írogált, kezdett kicsit sok lenni. Megmondtam neki szépen, hogy vegyünk vissza kicsit, beszéljünk megint 2-3 naponta mint az ismerkedésünk elején. Úgy tűnt, hogy megértette. Másnap már én írtam neki megint, mert nem bírtam ki, mégis hiányzott a társasága, és ezután egy hétig mégis ugyanúgy folytattuk a napi dumálást. Ekkor megmondta, hogy ő amúgy amikor én mondtam neki, hogy ne dumáljunk olyan sűrűn, akkor ő kb. feladta, úgy gondolta, hogy na ennek vége, elszállt a kedve, csak aztán én írtam neki másnap, meg azóta is dumáltunk naponta, így kb. visszajött a kedve az egészhez, ugyanúgy érzett, mint azelőtt, mielőtt kértem a lassítást.

Szóval na, az én történeteimből kiindulva szerintem ez történhetett nálatok is. Meg belegondolva, ha nekem is egy fiú azt mondaná, hogy vegyünk vissza, nekem is rosszul esne, azt gondolnám, hogy valami miatt nem felelek meg neki, valószínűleg kiábrándulnék belőle és szakítanék vele. Mint ahogy ezt megtették velem is. Tanulságok még az én sztorimból, hogy tényleg üljetek le őszintén megbeszélni a dolgokat, ki hogy érez, kit mi zavar. Mondd meg neki, hogy szépen gondolja át, tisztázza le magában mik a bajai a kapcsolatotokkal, és ezt mondja el neked. Ha netalán kicsit éretlen ahhoz, hogy mindent így a legőszintébben el tudjon mondani, nem érzi ennek fontosságát, akkor próbáld konkrét kérdésekkel rávezetni a dologra. (Pl. Bizonytalan vagy a kapcsolatunkat illetően? Azóta érzel így, mióta megmondtam, hogy vegyünk vissza kicsit? Halványul felőled a szerelem ez miatt?)

Másik tanulság a 2. esetemből, hogy ha kb. tepersz utána (én esetemben kerestem a társaságát, ugyanúgy kedves, aranyos, stb. voltam vele, mint ahogy a lassítás kérésem előtt), akkor még megmenthető a dolog. Főleg a te esetedben, mivel a lány még mindig folytatná veled, azt állítja szeret. Ezért is mondtam, hogy szerinem sürgősen kezdd el éreztetni vele, mit érzel, hogy szereted.

Bocs, hogy hosszú lett, azért remélem segítettem vele