Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek mivel lehet ezt az embert megleckéztetni?
3 éve vagyunk együtt, és 2 és fél éve élünk együtt ,és másfél éves gyerekünk van.
Úgy érzem hogy nem tudom a férjem érdeklődését felkelteni.
Egész nap csak morog, saját magával van elfoglalva, nincs benne felelősség érzete a gyereke iránt.
Nem figyel ránk. Kezd ápolatlanná válni.
Állandóan vagy aludna vagy filmet nézne vagy internetezne.
Mint aki menekül valami elől.
Jahh és már lassan mindennapossá vélt a sör fogyasztása.
Nem nagy mennyiségben de zavaró az a napi 2-3 üveg sör is, amikor bűzlik utána a szoba.
ő letud annyival hogy odahív hogy adjon egy szájra puszit.
Olyan üres a tekintete, olyan unott az arca.
Ha megkérem szépen hogy valamit segítsen nekem akkor kerek perec megmondja hogy nincsen kedve, ő nem csinál semmit közben sóhajtozik, jajgat, felgmázik.
Ha veszekedve mondom neki akkor meg lesz egy nagy vita...
Úgy érzem hogy ő itthon semmit nem akar tenni sem a családért sem senkiért ő pihenni jár csak haza.
Szex is nagyon ritka.
Viszont ha én is olyan közömbösen viselkedek vele mint ő velem akkor meg bújik ölelget.
De az már nem olyan, úgy érzem ez kicsikart szeretgetés.
Ilyenkor érzi hogy nagy baj van és kis szeretgetéssel azt hiszi meg van oldva minden.
Fogalmam sincsen hogy napi hány percet tölthetek a közelében hogy ne is idegesítsem.
Tegnap rájöttem hogy rá nem lehet számítani semmiben, beteg vagyok és le szerettem volna feküdni aludni egyet 1 órát, erre fő befeküdt mellém és kifele fordult és megmondta hogy most ő alszik, és aludt is.
Én meg továbbra is lehettem a gyerekünkkel betegen 1 órát nem engedett nekem.
Ő tipikus főnöknek érzi magát, mert mindent amit kér én megteszem neki.
De ha nem tenném akkor meg az lenne hogy én lusta vagyok semmire való , mert én feleség vagyok és én azért vagyok hogy őt kiszolgáljam.
Én nem dolgozok munkahelyen ezért nekem a gyereknevelés, takarítás , főzés, és férj kiszolgálása az én feladatom, ő meg a pénzkereső.
Nem tudom hogy az ilyen embert hogyan lehetne megleckéztetni.
Nagyon el van szállva magától, és azt hiszi megtehet mindent.
Szóval ne írjatok olyat hogy hagyjam el mert szeretem helyre akarom hozni ezt a házasságot.
Csak meg akarom leckéztetni.
Akarom hogy hiányozzak neki egy kicsit.
De sajnos nem hajlandó külön aludni, mert a tv, a számítógép a hálószobában van.
És ő azon alszik el.
Én nem mehetek ki a gyerekkel aludni, a gyereknek benn van a helye.
A férjem meg nem marad meg a gyerekkel, éjjel nem kel föl hozzá főleg mikor másnap dolgozik.
Tippek?
válasza:# 9
Megkérdezhetem, hogy szerinted a 8. hozzászóló hol írta, vagy akár csak sugalmazta, hogy "a gyereknevelés a legstresszesebb munkakör az életben"?
Nem hinném, hogy feminista gondolkodásmódot tükrözne a hozzászólása. Szerintem csak egy olyan ember véleménye, aki az élettapasztalatánál és a realitásérzékénél fogva tisztában van vele, hogy egy felnőtt férfit (és ugyanígy egy felnőtt nőt) nem lehet "nevelni", és nem lehet "megváltoztatni".
Motiválni lehet a változásra, lehet segíteni, támogatni az oda vezető úton, de egy felnőtt ember csak akkor fog változni, változtatni a viselkedésén, hozzáállásán stb., ha ő maga belátja, hogy ez szükséges, vagy akkor, ha bizonyos élethelyzetek, körülmények erre k...va keménye rákényszerítik - és jellemzően még akkor sem könnyű.
Lehet, hogy van az az érzelmi játszmázás, zsarolás stb., amivel egy ilyen helyzetben egy nő hatni tud a férfira, ha már szép szóval, meggyőzéssel, kéréssel nem sikerül.
A kérdés az, hogy a nő akar-e ilyen eszköztárhoz nyúlni, és hogy egy manipulatív játszmákkal bizonyos fokig "nevelhető" férfival akar-e élni, vagy egy társsal, akivel egyenrangú partnernek tekintik egymást, és akinek adott esetben természetes, hogy egy órát foglalkozzon a saját másfél éves kisgyerekével, hogy a beteg felesége tudjon egy órát pihenni.
"Szóval ha lehet ne mondjál véleményt senkiről mindaddig, amíg nem ismered a körülményeket."
A kérdező elég hosszan részletezte a férje általa kifogásolt viselkedését. A 8. hozzászóló erről mondott véleményt. Nem hinném, hogy lenne olyan munkahelyi körülmény, ami a leírt viselkedést elfogadhatóbbá, vagy könnyebben tolerálhatóvá teszi egy házasságban.
Nem hiszem, hogy az olyan nőket, akik nem húznának le hosszú éveket, évtizedeket egy ilyen kapcsolatban, harmónia helyett folyamatos feszültségben, hanem az áldozat és mártír szerep vállalása és az önsajnálat helyett felelősséget vállalnak a saját életükért és boldogságukért, és amikor már úgy érzik, hogy nekik már nincsen mozgásterük a kapcsolat helyrehozásában, kilépnek belőle, fenenagy feministának kéne titulálni.
válasza:Nagyon örülök annak, hogy végre a részletekbe is belemegyünk....sokkal jobb így érvelni. :)
A feminista egyenjogúságról csak annyit, hogy ha mindenki mindenre képes lenne, akkor csak Nobel-díjas Nők sepernék az utcát. Fogadd el, hogy van amire Te sem vagy képes bármennyire is szeretnéd és kimondva vagy kimondatlanul szükséged van valakire(férfinek hívják) akitől ezt megkapod. Kiállhatsz magadért ezerrel, de attól még hogy problémázol még nem leszel előbbre csak felidegesíted Magad és a Párodat!!! Ne csak abban jeleskedj, hogy problémákat generálsz, hanem abban is, hogy megoldod azokat...mindig az okokat kell keresni és nem a következményeken nyavalyogni.
Lehet szórni a példákat ezerrel, hogy a barátnőtökkel mi történt és hogy használták ki őket és folytathatnám, no ennek nincs semmi értelme. Minden kapcsolat más és más, nem lehet addig következtetéseket levonni, amíg nem ismerjük a pontos tényeket. Nagyon szívesen meghallgatnám a másik félt is (a férjre gondolok), mert az éremnek mindig 2 oldala van...és vagyok olyan h..le, hogy a férfi helyébe képzelem magam a leírtak alapján és próbálok segíteni!!
Ha valami döglődik hagyd ott, váltsál, és majd az újjal sokkal jobb lesz...ez igazán jó tanács, gondolom már csináltál ilyet...vagy még sem? Esetleg valaki mesélte? Elvált Nő vagy gyerekkel?
A kérdező a leírtak alapján változtatni szeretne valamin csak nem tudja hogyan is csinálja. Megleckéztetés,zsarolás, megnevelés? Ez lenne a megoldás?Szerintem nem...sőt ha az Én párom ilyen eszközökhöz fordulna még jobban eltávolodnék Tőle. Nem fekszel le vele addig amíg ezt is ezt nem csinálja, azonnal sarkon fordul és megkeresi azt a helyet ahol megkapja!!!Mint már említettem nem a következményekkel kell foglalkozni hanem a kiváltó okokkal. Azt mondja a kérdező, hogyha visszavesz egy lapáttal akkor nyájasabbá és barátkozóvá válik a férje....vajon miért? Miért lett közömbös a férje számára? Miért nem kívánja szexuálisan? Miért kezdett el inni?
Férfiaknál az ívás egy menekülési mód, menekül abból a helyzetből amibe került és ahelyett, hogy változtatna rajta inkább kiüti magát....ez akaratgyengeségre utal. Ő sem érzi jól magát a kapcsolatban, de valamiért nem mer vagy nem akar változtatni....áttolja ennek a felelősségét a másik nyakába és lesz..ja az egészet.
Mi a megoldás? Érdekelté kell tenni abban, hogy Ő is akarjon változtatni. És hogyan....úgy hogy kibeszéljük az okokat és közösen, együtt próbálunk meg változtatni. Ha egyedül nem megy akkor kérni kell segítséget...egy jó párterápia csodákra képes.
37F
válasza:A kapcsolatotok kezdete óta fizikálisan mennyit változtál?
Milyen ruhákat hordasz otthon ill ha kimozdultok?
Sikerült visszanyerned a szülés előtti formád?
Mikor voltatok el szórakozni utoljára kettesben?
Esetleg nem szokott le valaki a dohányzásról?
37F
14-es válaszolónak a válaszok.
Az első kérdésedet nem értem, hogy mennyit változtam fizikálisan a kapcsolatunk eleje óta....
Itthon, vastagon, rétegesen, takarosan, ugyanazokban a ruhákba öltözöm, szóval nem változatosan, melegítő nadrág, garbó stb... mivel több oka is van hogy nem öltözöm szexisen kihívóan, mivel férjem testvérével lakunk együtt és mert a házban nagy hidegekkor 14-15 fok van a házban.
3. nem sikerült visszanyernem formámat szülés után, kilóban 2-3 kilóval vagyok több mint szülés előtt de a hasamon a bőr nagyon megnyúlt és lanyha szinte lóg.
Szórakozni sosem járunk el.
Konkrétan buliban voltunk 2014-es szilveszterkor tavaly, egy éve.
Sehova nem megyünk kettesben, ha megyünk is akkor csak a boltba vásárolni,de oda sem kéne mert akkor is összeveszünk mert ő akar vásárolni, okoskodik én meg kajtatok utána mint egy pulikutya,utána közben beugrunk 15 percre a kocsmába amíg megissza a férjem a sörét.
De akkor is szoktam sürgetni, mert szinte nem is beszélgetünk csak ülünk és ő iszik, én meg utálok várakozni.
Volt már rá példa hogy azt mondta nekem hogy ,, Mit tudok én neki olyat mondani ami érdekli őt.
Ebből vontam le hogy még beszélgetésre sem vagyok alkalmas.
Én soha nem dohányoztam, fiatalkoromban kocadohányos voltam de csak a bulikban szívtam.
A férjem rendszeresen dohányzik és megsem fordult a fejében a leszokás gondolata...
Ebben még a pénzhiány sem gátolja meg mert annyit úgyis össze dolgozik hogy legalább cigire meg sörre legyen.
Már több alkalommal beszélgettünk, de nem lettünk előrébb, konkrétan nem mondja a szemembe hogy mi a baj, terel.
Mindig azzal jön nekem hogy ő fáradt pihennie kell, de azt veszem észre hogy sosem piheni ki magát inkább csak egyedül akar lenni mindig.
Ha esetleg van még valami kérdés szívesen válaszolok.
válasza: válasza: válasza:Hát ez gyönyörű.....nem picit antiszociális embert választottál társadnak.
Ez a kocsmába járás csak mostanában kezdődött?
Teljes anyagi függésben vagy a férjedtől?
Van olyan program amit a férjed és gyerek kettesben csinál? Gondolok itt fürdetés, játszótér, fektetés?
Rá mered bízni a gyereket a férjedre úgy hogy nem a kocsmába kötni ki vele?
37F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!