Volt már olyan érzésetek, hogy volt párotok, de mégis magányosnak éreztétek magatokat? Nekem most pont ilyen érzésem van. Eggyütt élek a barátommal, sajnos állandó éjszakás vagyok. Keveset vagyunk eggyütt, kevesebbett törödik velem.

Sajnos volt ilyen érzésem.

Szerintem próbálj meg szabadságot kivenni... vagy ha nem megy akkor nevezzetek ki naponta legalább egy órát közös órának annyit talán csak sikerül összehozni... a lényeg hogy csak ketten legyetek és közös legyen a program.

Azt mondtad kevesebbet törődik veled... ezt mondd el neki is...

jelenleg is igy van

12 órázom,mellette egyetem,párom 8órában melo,plussz hétvége egyetem,plussz költözködöm,szaladgálok,intézem a dolgaimat,nyelvvizsgára is max 2 honapom van még,megáálni sincs idő

együtt alszunk sokat,meg velem van,de fáradt ő is,legszivesebben kaja-szex-film-alvás amit csinál,ahhoz is fáradt,hogy szorosabban megölelgessen (én bujhatok,azt szereti,csak neki ne kelljen erőt kifejtenie)

időnként elegem lesz,beültetetm a fotelba,ölébeülök,és nem hagyom,hogy kapcsoljon gépet,telefont,hanem csak legyünk.Olyankor tudunk beszélgetni is,és nemcsak arrol,hogy kinek mi elintéznivaloja van/volt/lesz,mert arrol napközben telefonon is lehet