Miért nem vagyok szerelmes, ha megtaláltam álmaim férfiját?

Még csak 25 éves vagyok, de úgy gondolom a rózsaszín köd idővel úgy is elmúlna, és idővel nem őrölt szerelemmel hanem pontosan így szeretnéd ahogy most...

És szerintem csak egy tanács, én emiatt nem szakítanék vele, még legyetek együtt és majd meglátod, de lehet ő a legtökéletesebb társ a számodra egy életen át.

"Még csak 25 éves vagyok, de úgy gondolom a rózsaszín köd idővel úgy is elmúlna, és idővel nem őrölt szerelemmel hanem pontosan így szeretnéd ahogy most... "

Igen, elmúlik, de szerintem baromira nem mindegy, hogy előtte valaki átélte-e vagy sem! Mert az nagyon sokat számít! Mert hiába tökéletes valaki, ha soha nem éreztem iránta olyan intenzíven, mint ahogy az ember érez, mikor szerelmes.

Az számomra egy plusz dolgot ad, amit mindenképpen érdemes megélni.

És senki nem mondta, hogy szakítson vele, csak én speciel azt mondom, hogy az ember nem az eszével "kellene" hogy párt válasszon, mert akkor jön ez, hogy jó vele, meg tökéletesen megfelel az igényeimnek, de nem vagyok szerelemes, vagyis egy nagyon fontos dolog kimarad ebből a kapcsolatból.

De sok bajod van!:)

Ha szerelmes vagy az a baj, ha nem vagy szerelmes, akkor meg az a baj!

Ha neked jó ez a kapcsolat, hiába nincs meg a párodban az a plusz, akkor meg mit foglalkozol azzal, hogy szerelmes vagy-e vagy sem? Szereted, jó vele, ennyi!

Én egy 9 éve tartó párkapcsolatban élek, aminek az elején baromi szerelmes voltam, aztán persze, átalakult a dolog, viszont rengeteg dolgon mentünk keresztül, voltak-vannak hibáink, amikből nagy veszekedések voltak, egyszer-kétszer a válás szélére is sodródtunk, de megbeszéltük, megoldottuk. És ebben nagyon sokat jelentett az, hogy nem észérvekkel gondolkoztam, hanem a szívemmel. Mert ha az eszemmel gondolkoztam volna, akkor lehet már együtt sem lennénk. Viszont nem felejtettem el azt, hogy valaha mennyire szerelmes voltam belé, hogy most is szeretem, érzelmek vannak iránta, mennyi mindenen mentünk keresztül, nem a józan ész befolyásolt és van értelme a dolgoknak, hogy küzdjünk érte!

És bizony az évek során nem egyszer hoztuk már vissza a szenvedélyt, azokat az érzéseket majdnem teljes mértékben, amik az elején voltak. És ez nagyon sokat jelentette ám!

De neked mi lesz, amit hosszú évek után visszahozol, majd amikor ez a kapcsolat is átalakul még ebből is? Amikor már nem lesz új, amikor már jönnek a szürke hétköznapok? Elárulom! Semmi!