Úgy érzem, megtaláltam az Igazit, azt hiszem szerelmes vagyok. Már régóta beszélünk neten egyfolytában, de 300km (4 óra út) választ el minket egymástól, nem tudok nélküle élni. Ti mit tennétek a helyemben?

Jártam ebben a cipőben több mint 1 évig. Hagyd a fenébe ha már így kigondoltam mert nekem mindennek a rovására ment....sehol nem figyeltem nem teljesítettem úgy mint régen mert azon kattogott az agyam hogy mit csinálhat meg hogy hogy oldjuk meg stb.

Szóval hagyd!

nem muszáj feladni.. másfél évig cseteltem a párommal.. utána összeköltöztünk. 8 éve már.. 2 gyerkőcünk van.

viszont az is igaz, hogy nem 18 évesek voltunk..

ti még fiatalok vagytok, gondolom nem is dolgoztok.. így nem tudtok elindulni..

bár ha az a 4 óra út, egy huzamba megtehető (gondolom kocsi nincs saját) ...

18 éves vagy még, biztos, hogy nem ő az igazi. Az ilyen internetkapcsolatokba eleve túl sokat képzel bele az ember. Lehet, hogy élőben már nem is olyan szép, kedves, mint a neten.

Egyébként általában nem működik, de ismertem egy párt, akik összeházasodtak. Mondjuk ők a nyáron a Balatonál ismerkedtek meg, de az ország különböző részén laktak. Kb. két hetente találkoztak, állandóan utazgattak. Kb. 1 év múlva megbeszélték, hogy összeköltöznek, mármint, hogy a csaj költözik a sráchoz. De mondta, hogy a semmiért nem ad fel mindent, családot, munkát, kér valami biztosítékot. Így öszeházasodtak, úgy ,hogy lényegében nem is ismerték egymást. Persze rögtön az elején kezdődtek a problémák, mert lakva ismerni meg egymást. A srác nem nagyon tolerálta, hogy az ő lakásából a nő közös otthont akart varázsolni. A fogkeféjét sem rakhatta oda, ahova akarta, 8 évig kínlódtak, mire elváltak. Szóval az a tanulság, hogy még ha működik is egy ilyen távkapcsolat, nem tudjátok rendesen megismerni egymást.