Csak telefonon tudunk beszélni, de mostanában minden második szóval - akarva, akaratlanul - csak bántjuk egymást. Mit tegyek?

szia. az én kapcsolatomban ugyanez a helyzet, mintha az én életemet irtad volna le:)

én egy évig dolgoztam abban a városban ahol a párom is.nekem megszunt a munkahelyem,így hazakellett jonnom.visszacsoppentem az unalmas életbe, o meg ott maradt a nagyvárosban. én ugy érzem azért érezzuk így mert nekunk egyszeruen sokkal lassabban telik el egy nap, mint a másik félnek,mert azért nekik zajlik az élet,melo, utána egy sor a haverokkal,ilyesmi..mi meg a nap minden orájában arrra gondolunk,hogy legyen már este,hogy tudjunk beszélni...

én most épp ezt a modszert probálgatom,amit a második hozzászolo írt,hogy nem hívom ot.Nemtudom meddig fogom bírni és hogy fog e használni.és abban sem vagyok biztos,hogy egyáltalán erre a helyzetre van-e megoldás.

De talán ha nem hivnád, hanem hagynád,hogy o jelentkezzen akkor rádobenne,hogy menyire hiányzol neki,hmeg,hogy vajon mit csinálhatsz otthon,hogy nincs idod hivni ot,és hogy neki is rosszul esik ha a másik nem érdeklodik felole. Talán jobbra fordul a dolog.

Bár nemtudom egyáltalán ebben a helyzetben van-e valami megoldás..de azért sok sikert nekunk!:)

Őszintén,vagy hazudhatok is????

Szerintem kezd el temetni a kapcsolatot.Én 220km-ről jöttem fel Pestre,és annyira megváltoztam néhány hónap alatt,h sok régi cimbora rám sem ismert.Ő is ezeken a változásokon megy most át,amikor partyzni járnak az új haverokkal,amikor állandóan zh-t írnak...A kolikban különben sem lehet aludni.Főleg nem egy egyetemi/főiskolai koliban.Határidők közé van szorítva az élete,jóval nagyobb a tananyag,és nincsen osztályfőnök,aki putyulgatja őket.Meg különben is,Bp annyira sok újdonságot tud kínálni a vidékről jötteknek,h az első néhány hónap azzal telík,h nagyjából megismerjék.Az a pörgés,ami a vásoban megy magával ragadja.Most aztán elkezd majd tombolni,felpörög az élete,és ha te nem kerülsz fel vele,akkor nem érted,h miért ilyen...ő meg úgy érzi,h nem tudod értékelni azt a rengeteg új felfedezést,amit ő tett.Nem tudsz vele pörögni,mert nem élted át.Más utakat kezdett el járni.Nem tudom,h te mist hány éves vagy,és ő mennyi,mert ezeket nem írtad le,de hidd el neked is jobb lesz,ha tovább lépsz.

De mondjuk nem árt egy próbát az sem, hogy ha egyszercsak nem hívod fel...ha ő sem teszi,akkor télleg az van amit mondtam.Számára már nem olyan fontos atörténet,mint neked.Ha eszét vesztve felhív,h jajj-jajj mi történt,akkor fontos vagy neki,csak fene jó dolgában nem érzi,h el is veszíthet.Próba cseresznye!