Szerintetek az tényleg igaz hogy MINDEN ember talál magának olyan másik embert, aki el tudja fogadni és tényleg olyannak szereti, amilyen?

én is csak remélem.

de nem, egyébként én nem hiszem hogy mindenki. aki igen, az szerencsés, aki nem, az sajnos így járt. szerintem az élet nem egy happy endes sztori.

Nem!

Ez egy idealista romantikus téveszme, amit először 19. századi angol regényekben fogalmaztak meg. Valóságalapja nulla.

Ha igaz lenne, akkor mindenki békés, boldog öregkort érne meg a szerető családja körében. Tudjuk, hogy ez egyáltalán nem jellemző.

Szerintem ez nem igaz.

Matematikailag levezetve a dolog nem olyan rózsás ám. Az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy egy adott egyén számára valaki vagy ALKALMAS vagy NEM ALKALMAS (így nevezem azt, hogy az illető engem elfogad és én is őt). Vagyis az egész világ alkalmas és nem alkalmas emberekre oszlik. Az alkalmasok és a nem alkalmasok összege kiteszi az egész emberiséget. Tegyük fel, hogy számomra az egész világon egymillió olyan ember él, aki alkalmas lenne. (Definícó szerint igaz, hogy az alkalmasság kölcsönös, azaz nincs olyan, hogy ő nekem jó, de én nem vagyok jó neki vagy fordítva.)

Csakhogy az ember élete során nem találkozik mindenkivel. Bizony megvan a matematikai esélye, hogy az életedben megismert emberek közé nem kerül be egyetlen alkalmas sem.

Tegyük fel, hogy az alkalmasok a világban arányosan oszlanak meg. Ez közel sem igaz, mert lehet, hogy mind az egymillió számomra alkalmas partner kínai, de én sose járok Kínában - erre sajna megvan az esély. De a számolás kedvéért tegyük csak fel.

Mondjuk számoljunk 6 milliárd emberrel, ezek közül egymillió alkalmas. Azaz ebben az esetben minden 6000-ik ember alkalmas párnak. Ebben az esetben kb 6000 embert kell megismernem, hogy találjak valakit magam mellé.

Csakhogy minél furcsább az ember, minél magasabbak az elvárásai vagy minél több a rigolyája, annál kevesebb társ lesz alkalmas, és annál inkább arányosan nő az az embertömeg, akikkel meg kell ismerkedni.

Tehát egyáltalán nem kötelező igazság az, hogy mindenki biztosan talál magának valakit.

Létezni biztos hogy létezik alkalmas. De nagy valószínűséggel nem találkozol vele.

És így van, hiába mondjátok hogy hagyjuk a matematikát, csakis abból lehet levezetni az egészet.

Utolsónak meg üzenem hogy buta vagy egy az egybe, és nem vicces.