Hogy adhat valaki sok szeretetet, ha közben semmit sem érez?

Én vagyok az "idióta". Mindig úgy gondoltam, hogy szerelmes vagyok, hisz minden kapcsolatom több volt valamivel, mint az előző. Jó volt a szex, megvolt a harmónia, szerettem az együtt töltött időt, stb. Aztán X idő után ráuntam, és azt kérdeztem magamtól, hogy lehettem én ezzel az alakkal akár évekig is? Ebből merek arra következtetni, hogy soha nem voltam még igazán szerelmes senkibe, csak szerettem magát a párkapcsolatot vele. Ha szerettem volna, fájt volna a szakítás, az elmúlás, de soha nem éreztem még ilyet, csak azt, hogy legyen már vége és hadd éljem az életem tovább nélkülük. Bár az is igaz, hogy soha egyikkel sem terveztem közös jövőt, családot, gyereket, semmit. Mindig a jelenre koncentráltam, nem vagyok tervezgetős típus.

És ezt tudta a másik fél is? Azért nagyon nem mindegy, mikor azt mondod neki, hogy "szeretlek" de a közelében sem vagy a dologgal. Ha nem vagy szerelmes oké.. te dolgod, de ha úgy állítod be magad mintha az lennél és a másik komolyan gondolja, az nagy kicseszés a másikkal szemben. Szóval csak őszintén..

13: utólag sem tudja egyikük sem. Ezt írtam is korábban, hogy én nem dörgölöm az arcukba, mint ahogy a 3-as válasznál írta a kérdező.