Szeretem a barátom, de kivagyok már. :SS Régen normális életem volt barátokkal barátnőkkel. De mára már facebookom és telefonom se lehet. Adjatok nekem tanácsot?

Te tényleg hülye vagy. Pakolás, lépés, soha vissza nem nézés. Attól, hogy van gyerek, neked még jogod van egy normális élethez. Egy ilyen gyökér nem érdemel meg sem téged, sem a gyereket. Nem értem, hogy lehetsz ilyen, hogy még ezek után is képes vagy szeretni, meg sajnálni, hogy elszakítod a gyerektől. Megérdemli, sőt ennél durvábbat érdemelne az ilyen.

Na most jól kiosztottátok a kérdezőnek az észt. Most, hogy tudja, hogy hülye, biztosan könnyebb lesz neki. Nyilván ő is tudja, hogy hibát hibára halmoz, (nem a megfelelő emberrel házasodott és vállalt gyereket, tűri a lelki terrort és a verést), mégsem sikerül neki ebből kilépni. Kedves kérdező! Azt nyilván Te is érzed, hogy ez a helyzet tarthatatlan, és valamit tenni kell. Gondolom azért írtál ide. De idegenek nem fognak tudni neked segíteni. Az biztos, hogy ki kell lépned ebből a kapcsolatból. Bármennyire is nehéz, ezt le kell zárni. Azt értem, hogy nem akarod elszakítani a kislányt az apukájától, de így ez a kislány végig fogja nézni, ahogy az apukája bántja az anyukáját. Sőt, nagyon valószínű, hogy előbb-utóbb a kislánynak is kijut a pofonokból. Ugye ezt nem szeretnéd megvárni? Ugye nyugodt körülmények között szeretnéd felnevelni azt a kislányt? Anyukád mennyit tud a kialakult helyzetről? Ha még nem tetted meg, el kell neki mondanod. Hátha anyukáddal együtt erősebb tudsz lenni, és határozottabban oda tudsz állni a párod elé, és megmondani, hogy befejezted ezt a kapcsolatot. Sajnos a megbeszélés nem segít, ahogy Te is tapasztaltad. Ha békés úton nem megy a helyzet rendezése, akkor sajnos utána kell nézni, milyen lehetőségek vannak. Ha jól tudom, vannak a nők jogaiért harcoló civil szervezetek. Szerencsére nekem eddig nem volt szükségem ilyesmire, nem tudom, hogy nekik csak a szájuk nagy, vagy tényleg tudnak-e segíteni, akár a költözésben, akár a jogi dolgokkal (mert az apának is vannak jogai), akár abban, hogy erős tudj maradni és végig tudd csinálni ezt a szakítást, és utána ne akarj megbocsátani, esetleg segítenek a hivatalos ügyintézésben. Ami Veled történik, az bizony családon belüli erőszak. Fizikai és lelki bántalmazás is történik. Nem fogsz tudni egyedül kimászni belőle, segítséget kell kérned. De nem itt a gyakorikérdéseken, hanem szerintem első körben anyukádtól.

Már az első pofon után ott kellett volna hagynod. Innentől ha esetleg a lányodat veszi célba, a te hibád lesz.

Menj vissza a szüleidhez. Ha ezzel a pasival maradsz, soha nem lesz életed. Ez annyira tipikus... Ő ilyen fajta és kész. Neki csak egy nőstény kell otthonra aki gyereket szül neki és ellátja, miközben ő éli az életét. Biztos lehetsz benne hogy nőzik is, mert ez a fajta ilyen. Férfit akarsz vagy ilyen ősbarmot? A tiéd a döntés és a többséghez hasonlóan valószínűleg vele fogsz maradni. Ez esetben már most borítékolva a rabszolgaságod.