Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A "pénz" miatt nem megyünk sehova, mit tegyek?
Előre leszögezem, hogy nincs önálló keresetünk még.
3 éve vagyok a barátommal együtt, de kb. alig megyünk valahova. 99%ban nála voltunk úgy 2 évig, örültem, ha egy évben egyszer elmentünk valahova.
Aztán, amióta vége a giminek, ő Pestre jár, és így úgy oldjuk meg a találkozást, hogy utána sétálgatunk pár órát. De kb. mindig ugyanazon a terepen, ami 100. alkalommal már elég unalmas.
Azért nem megyünk sehova, mert mindenképpen Ő akarja fizetni az én részemet is, így meg érthető, hogy nincs pénz.
Pl. ő ma megy hamburgerezni még az iskolatársaival, és megkérdezte, hogy hozzon-e nekem, vagy majd valamikor bemegyünk együtt.
Én meg felvetettem, hogy majd menjünk fel kávézni(a városomban van egy jó hely), erre közölte, hogy de most nincs pénze rá. Én mondtam neki, hogy akkor most állom ÉN az Ő részét is, de nem, erről hallani sem akar.
Mondtam, hogy akkor meghívom fánkozni(nem viccelek, 100 Ft. egy fánk), és nem engedi ezt sem.
Nem azt akarom, hogy méregdrága helyekre üljünk be, hanem, hogy pl. ilyen hideg napokon, amikor szétfagyunk, igenis beüljünk és mondjuk igyunk egy forró csokit, amire én meghívom, ha netán neki nincs pénze. Vgy akkor csak sétálni egyet Pesten, nem mindig ugyanabban a városban(neki van bérlete, nekem nincs, így már hivatkozott arra, hogy nekem sokba kerülne).
Vagy ezt én látom rosszul?
Más párok(akik mondjuk nem dolgoznak még) elég sűrűn szoktak eljárogatni ide-oda, akkor nem értem, mi miért nem? Sőt, volt, hogy az Anyukája mondta, hogy menjünk színházba Vele, tehát nem értem...A barátom egyből közölte, hogy nem.
nalunk ugy ment hogy mindenki fizette a sajat reszet, akar mozi volt, akar mas program. persze neha, ritkan meghivtuk egymast, de nem ez volt az altalanos.
en is azt gyanitom hogy valami mas van a hatterben.
Pasid nem százas, már bocs.
Extrém mértékben az elvek embere (már ha jóhiszeműen feltételezzük, hogy tényleg ezért viselkedik így, és nem csak valami kifogást keres, hogy ne kelljen veled kimozdulnia), akinek a (eglehetősen torz) pénzügyi elvei sokkal fontosabbak, mint az, hogy a barátnője boldog legyen. Lehet, hogy nem is tudatosul ez benne, de bizony így van.
Úgy érzem, komolyan beszélned kell a fejével, mert az ilyen zintű anyagiasság hosszabb távon lassan, de biztosan, és nagyon fájdalmasan romba fogja dönteni ezt a kapcsolatot.
Meg mi az, hogy kvázi nem engedi, hogy költs? Hogy nem engedi, hogy buszra szállj? Bocs, de kicsit olyannak tűnik, mint ha pénzügyileg is uralni akarna.
Hogy másoknál hogy van ez? Nos, mostanság én vagyok az, aki anyagilag jobban áll, de például amikor főiskolás voltam, akkor ez közel sem volt így. Kaptam valamennyi ösztöndíjat, de ugye kaját is kellett venni, a jegyzetek meg könyvek egy vagyonba kerültek, így gyakorta volt, hogy néha szó szerint csak arra volt pénzem, hogy hazautazzak. De az eszem ágában nem volt, hogy azt mondjam, bocs, de nem megyünk sehová, nem fogunk ma semmit enni vagy inni, csak sétálunk pár kört a városban ezen a szép fagyos délutánon. Kicsit cikinek éreztem, de hagytam, hogy akkor inkább ő fizessen (persze nem hagytam, hogy túlköltekezze magát miattam), egész egyszerűen azért, mert ő szerette volna, ha beülünk valahová. Azzal, ha azt mondom, bocsi, nincs pénzem, nem megyünk sehová, csak neki okoztam volna rosszat.
Vagy pl. amikor egyik éven munkanélküli voltam pár hónapig, és barátnőm ragaszkodott hozzá, hogy menjünk el fagyizni, majd ő meghív engem. Elfogadtam. Mert tudtam, hogy ez neki jólesik. Elvből nem fogom azt megbántani, akit szeretek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!