Másnak is ilyen unalmas a házassága, élete? Soha nem megyünk sehová, nem csinálunk semmit mert nincs rá pénz :- (. Ha csak sétálni hívom oda sem jön mert ö fáradt.

Nem, nem unalmas az életem, mert folyton azon tépelődöm, hogy vajon mikor jön haza a párom, ugyanis hetente legalább három estére magamra hagy a haverok miatt, de inkább négyre. Tehát ha lehetne választani, akkor inkább élnék unalmas életet vele, de legalább mellettem lenne.

Az én házasságom is ilyen volt. Eltelt 8 év úgy hogy sehová sem mentünk, még strandra sem, sőt sétálni sem, indokolva, hogy "egész héten dolgozom, hétvégén otthon maradok." Hozzáteszem, hogy én is dolgoztam sokszor 12 óráztam. Én egy reggel arra ébredtem, hogy eltelt 8 év, úgy hogy semmi sem történt. Csak dolgoztunk, sehová sem mentünk, semmire sem volt pénzünk. Így egy nap csendben elváltunk..Még a válóperünk is unalmasan zajlott le..

csináljatok valamit otthon :)

Nem unalmas az életünk :) Ma pl. voltunk hegyet mászni, hogy egy kis havat is lásson a szemünk idén.

Hidd el, hogy pénz nélkül is lehet nagyszerű programokat csinálni, csak a párod szépen belustult, neki elég hogy a tv-t nézi egész nap. Térítsd észhez vagy ha tudod hogy nem lesz jó vége, ne szülj neki gyereket, azzal a felkiáltással, hogy akkor majd megváltozik, nem fog. :)

Mi rendszeresen szervezünk programokat. Szombaton mindig, néha vasárnap is és legalább egy hétköznap estére. Ha otthon vagyunk sem unatkozunk. Például mi nagyon szeretünk kártyázni társasozni. Tény, hogy olyan programokat is megengedhetünk magunknak, amik pénzbe kerülnek. Viszont gyakran csak elmegyünk csavarogni valahova. Van egy csomó olyan program amihez nem kell pénz. Attól függ, hogy merre laktok millió ötletet ki lehet találni.

Mi 6 év alatt étteremben voltunk gyakrabban és nyáron strandon. Egyébként máshova nem járunk de szerencsére nem is hiányzik egyikünkbek sem. A legjobb program ha itthon vagyunk együtt ,beszélgetünk, tévézünk stb... Nem hiányzik a menés. Szerintem nálatok az a baj ,hogy eltérőek az igényeitek.

Dettó. 7 és fél éve vagyunk együtt, nem mozdulunk ki sehova, csak annyi hogy elmegyünk kéthavonta a rokonait végiglátogatni (az is baromi unalmas). Ha szeretnék sétálni, akkor rendszerint kikosaraz, fáradtságra hivatkozva. Hazajön, beül a gép elé, és el sem jön onnan egész estig. Olyankor szólni sem lehet hozzá mert úgysem hallja meg. Ma este is itthon fogunk ülni, mert ő nem hajlandó elmenni velem szórakozni. Majd nézzük a kabarét a tévében, mint a nyugdíjasok. Tavaly is ugyanez volt.

Nem tudom... mi itthon is ezer és egy dolgot tudunk csinálni, pedig gyerekünk sincs... vannak közös hobbijaink (bonbon készítés, szappanöntés, kedvenc filmek, stb) hogy lehet amellett az ember mellett unatkozni, akit szeretsz?