Nem tudom az időmet összeegyeztetni, mit tegyek?

Kicsit bután fog hangzani, de kérlek, olvassátok végig!

Három éve vagyunk együtt.

Még a barátom előtt rengeteg "barátom" volt. Volt legjobb barátnőm, legjobb srác haverom, és kb. mindenki szeretett(mindenki fordulhatott hozzám, megválasztottak az osztályban annak, aki a legtöbbet teszi értük, stb.).

Na, jött a párkapcsolatom. NAGYON SZERETEM a barátomat, viszont egyre jobban szelektálódtak a barátaim. Nem tudtam velük lenni, mert azt éreztem, hogy a kapcsolatunk érdekében MINDIG a barátommal kell lennem. Kb. mindenkit elvesztettem.

Utána voltak hullámvölgyek a kapcsolatban, amikor is rájöttem, hogy kellenek a barátok. Közel sem sikerült visszacsinálnom a régi állapotot, de javítottam a függőségen. Nyáron, mivel én oszthattam be a szabadidőm, mindenkire jutott időm, és így jól éreztem magam a bőrömben.

AMióta elkezdődött a tanulós időszak(én sajnos még nem járok sehova, ez hosszú), azóta nincs időm a barátaimra.

A barátommal találkozom kedd, csütörtök, péntek délután(vagy pedig kedd, csütörtök, és szombat egész napra). A vasárnap a családé, a hétfő pedig Húgomé jó esetben. Marad a szerda, ami az egyik barátnőmé, és itt kiesett a többi dolog.

A barátom csak délután ér rá, a többieknek már ugye nem jó az este, főleg, hogy másnap suli, és sötétedik.

Mindenkit lemondok a barátom miatt, így viszont hiányoznak, és nem bírom ki(a barátomnak máshogy nem jók a találkák, ráadásul azokon a napokon is csak 2 órát vagyunk együtt a szombat kivételével, a köztes napokon meg nem is beszélünk).

Volt már valaki így?

Chaten meg nem tudom fent tartani(és nem is akarom CHATEN) a barátságokat.

Egyszerűen bele őrülök, mert szívem szerint 20 felé szakadnék, de nem lehet.

Hiányzik az az énem, hiába szeretem a barátomat, egyszerűen nem tudom, mi a megoldás.

Ráadásul a bulik, meg társaik sokszor kilőve, mert a barátom eléggé féltékeny. Elenged a haverokkal ide-oda, de a buliknak nem örül, és nem azért, mert nem bízik bennem, hanem mert ismeri a mai "fiatalságot".