Ha felvetném neki a problémáimat, akkor megváltozna?

Szerintem ne várj 2 hónapot. Mond el neki ezeket, amiket itt leírtál. Szépen, nem vitatkozva. Lehet csak nehezen rázodik bele a dolgokba, rá kell vezetni. Aztán adj neki 2 hetet, és ha nem változik semmi, akkor lépj.

De amúgy éedekel, mióta vagytok együtt? Amíg nem laktatok együtt, nem tüntek fel ezek a dolgok? Értem ezt úgy, hogy amikor mentél hozzá, nem várt soha semmi kajával, nem készített semmit? Én sem lakom a párommal, de amikor jön, hétköznap nem, de hétvégére finomat főzök+ sütök, és nagyon értékeli, én meg szeretem csinálni, mert látom, hogy örül neki:)

Na ezért jó az együtt lakás. Én nem terveznék vele hosszabb távon.

Elbeszélgetnék vele, annyi esélyt adnék, de szerintem nem fog változni, főleg ha eddig otthon élt és mindent megcsináltak helyette.

Hat a fozes olyan dolog, hogy vagy csinalja valaki, vagy nem. Hao ne akar, nem tud, nem fogja csinalni. Ezen felesleges porogni, a tobbirol viszont beszelni kell. Amugy meg hagyd, hagy csinalja meg maganak a kavejat, sot, felkelni se kell hozza reggel. Felnott ember.

De en sem varnek 2 honapot, max 2 hetet

Szia Kerdezo!

Szoval osszegezve: 3 honapja laktoknegyutt, meg nem fektettetek le szabalyokat a kozos egyuttelesre vonatkozoan, hanem te az elejen kedveskedesbol, kesobb meg mar muszajbol megcsinaltal olyan dolgokat is, amiket szerinted neki magatol kellene tudnia. Komolyan meg nem ultel le vele beszelni errol, csak megemlitetted parszor, altalaban poenkodva, es azt irod, hogyha ket honap mulva magatol nem veszi eszre magat, akkor mennie kell. Jol ertem?

Eltel mar egyutt valakivel? Mert mindenkinel ez van, csak mas-mas dolgok zavaroak, de zavaro dolog egy ido utan mindig van. Ha azt gondolod, hogy a nok gondolatolvasok, akkor tevedsz:) ennel egy kapcsolatban sokkal nehezebb dolgok is jonnek. Nyilvan vannak a baratnodnek jo tulajdonsagai is, ha most nem is nagyon tudod felidezni, hiszen ezert koltoztel vele ossze, es tettel meg erte dolgokat, nem?

A problemak ugy szoktak megoldodni, hogy komolyan leultok, megbeszelitek es kozosen talaltok ki megoldast ra. Leulteted, es elmondod neki, hogy te az ilyen helyzetekben hogy erzed magad, es milyen valtozast szeretnel annak erdekeben, hogy egyutt tudjatok maradni. Az erzeseidet mondd neki ilyenkor, es ne ugy, hogy ,,te mindig/soha", hanem ugy, hogy ,,gyakran/ritkan". Mondd el neki oszinten, kedvesen, de megis hatarozottan, pont ugy, ahogy szeretned, hogyha valakinek gondja lenne vele, akkor azt ugy kozolje.

Mi lefkettunk a ferjemmel annak idejen par szabalyt a hazi munkara vonatkozoan, amiket barmikor ujra lehet targyalni. Volt benne persze alkudozas is, es van, amiben lustak vagyunk, es neha elhanyagoljuk, de azokra a dolgokra, amik a masikat zavarjak, tobbnyire sikerul odafigyelni. Na de en honnan tudnam, hogy a ferjemet mi zavarja, ha nem mondja el, akar tobbszor is, komolyan, azt is hozzateve, hogy o hogy erzi attol magat? Te honnan tudod, hogy a baratnodet meg nem zavarjak mas dolgaid? Lehet, hogy o sem merte meg komolyan elmondani, de az is lehet persze, hogy neki jo minden ugy ahogy van.

Neked viszont nem. Tessek leulni vele es megbeszelni! Milyen mar az, hogy ha magatol nem jon ra, akkor 2 honap mulva szakitasz vele? Majd ugyanigy szakitasz a kovetkezovel is, ha nem fog megfelelni neked 100%osan? Nincs tokeletes ember, es meg kell tanulni elfogadni a masikat.

Valassz ki 20 dolgot, amit elkonyvelsz magadban ugy, hogy ez az o hulyesege, de elnezed neki cserebe a pozitiv dolgokert. Meg kell kotni persze par kompromisszumot mindket reszrol, de ha megprobalod a sajat kepedre formalni, es megvaltoztatni, abbol soha nem sul ki semmi jo, mert mar nem onmagat fogja adni neked, csak egy alarcot. Amit mellesleg eddig te is mutattal neki. Ez a kapcsolat elejen rendben is van, de most, hogy el kezdett zavarni a dolog, beszeld meg vele.

Szerintem kell beszélni róla.

Simán vátozhat

Ha otthon mindent megcsináltak helyette leetősége sem volt beerázódni.

Elsőre ezek az evidens dolgok baromi nehezek udnak lenni..

Pl mit egyűnknél..

Légyszíves csináld meg....nagyon hatásos tud lenni.

Ngyo nnehéz a megszokásokból kilépni..

Régen neki az volt, hogy mit eszünk, akkor igrott a nagyi és anyu..

Á kell állnia, hogy nem a régi otthonában van.

Felnőttkent ez a valtozás megint sok...emiatt nagyon elítélem azokat aszülőket,akik életképtelen gyerekete akarnak nevelni...

Ha valamit szeretnel szőlj..

Gyerekként viselkednik, tinikén és kamaszknt csináltam azt, hogy az utolső pillanatig húztam a feladatot, ( pl amikor boltba mentel) akkor az én módszerem azszokott lenni, hogy mondom: mos kell elkezdened, nem 2 perc múlva, ert azrt kérlek meg, hogy mre hazaérek kézs legyen, de ha jobban tetszik, lehe boltba is menni.

Tudom, hgy ez olyan, mintha gyerekként kezelnéd, de másképpen nem megy, mert pont ezek hiányoznak neki gyerekkorából. Ha nem használ, akkro elmondani, gy nem vagy a cselédje..stb..

Ha így sem ez kb egyébkent2 hőnap alatt el is dől, akkor megértem, ha nem akarod így folytatni...

Sajnos nem ő tehet róla, ilyenre neveltek :(