Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tervez előre semmiben a barátom, ez normális?
Én 22 éves vagyok, a barátom 23. Mindig is tudtam, hogy elég fura felfogása van, gyerekes, de türelmes voltam Vele. Aztán kiderült, hogy elég tudatlan is... Beszélgettünk régebben Diana hercegnőről, fogalma sem volt róla ki az. Ma szóba került Vuk, azt se nagyon tudta, Bambit se... Guns"n"Rosisról még nem is hallott. Oké, hogy inkább rap felé hajlik, de ilyen létezik, hogy ezeket ne ismerné? Először azt hittem viccel, de szerintem ezek a művek, emberek az alapvető műveltséghez hozzá tartoznak, mármint ha nem is szeretjük őket, azért hallani kellett volna róluk...
A jövőről semmi képe sincs. Vett fel diákhitelt, mondtam, hogy majd együtt kifizetjük és olyan hamar, ahogy csak lehet. Erre az volt a válasza, hogy én ebbe ne szóljak bele, egyedül fogja kifizetni, ha lesz miből, ugyanis Ő nem tervez előre, mert tökre fölösleges. És velem kapcsolatban együtt akar velem maradni, de ki tudja mit hoz a jövő. Ajánlott a rokonom nekünk munkát, ha végeztünk a sulival elég jó fizetéssel, de a barátom szerint ne tervezzünk ennyire előre, mert ez is bizonytalan és lehet el se fogadja, mert a fejére fogom ordítani, hogy én segítettem neki... Ezzel az "fogalmam sincs mi lesz és amúgy is lesz*rom" stílussal agyvérzést fogok kapni...
2 éves telefonja van, most lecseréli egy új iphone-ra, mert az tud beszélni, a kóla nem marja szét és le tud tölteni nagy játékokat rá. Ezt úgy fogja megvenni, hogy 30at kifizet saját pénzéből (ennyit keres kb. havonta diákmunkával), 20 ezret az anyja fog, a 10est pedig leveszi a DIÁKHITEL keretéből, ami eredetileg nem erre lett volna szánva. És mindig kifizet mindent az anyja, én meg tépem a hajam, mert semmi önállóság nincs benne... Az egy éves laptopját le akarja cserélni. Nem rég eladta a játékait, azt hittem komolyodik, de egyre nagyobb összegbe dobálja kifelé fölöslegesen a pénzt...
Csak nekem ennyire fura vagy ez normális?
23 éves, még 2 éve van a suliból és 2 éve vagyunk együtt. Fél éve össze vagyunk költözve, eddig is fura fickó volt, de nekem már szükség lenne arra, hogy tervezzek és Vele, mindennel együtt, legalább biztatásképp, de mindig veszekszik. És nem csak velem, ha otthon megkérdezik tőle, hogy na fiam, mi a terved, tökre mérges lesz és elviharzik, mondván "ne idegesítsék őt ilyen hülye kérdésekkel"....
Szerintetek?
válasza: válasza:Nem akarlak elkeseríteni, de hidd el, ennek a kapcsolatnak semmi értelme. Soha nem fog benőni a feje lágya. Még fiatal vagy, komolynak tűnsz, normálisnak. Keress egy normális gondolkodású pasit, akivel hosszú távon, megbízhatóan tervezhetsz. Aki nem kap agybajt attól, ha nem egyik napról a másikra akarsz élni. Még előtted az élet, nem vagy lekésve semmiről, most lépj!
42/N
válasza:Én nem mondanám hogy hagyd ott, mert nyilván szereted ha mellette vagy, de lehet, hogy sokat kell majd várni arra, hogy elkezdjen felnőttként gondolkodni. Én azt gondolom neked van igazad ebben a helyzetben és neki kell idővel változni, de ha lehet minél hamarabb, viszont - ezt is tapasztalatból mondom - téged fog ledarálni az, hogy te legyél a vezető, az érett a kapcsolatban. Ez az ő feladata, vagy minimum közös feladat. Az, hogy tojik rá azzal téged nem vesz figyelembe, és nem foglalkozik az érzéseiddel, ettől még szerethet, ragaszkodhat, de gondolom nem érti meg hogy ez neked sokat jelent. Még fiatal vagy, türelmesen vársz, hogy megváltozzon, támogatod - ez mind nagyon pozitív dolog, de ilyenkor nem tudni, hogy az ember hány évet ad oda az életéből, a fiatalságából vkiért, és az a vki hajlandó-e felnőni, vagy erre hiába vársz... El fogja tudni látni szerintem, csak nem tudni mennyi idő, mire kinövi ezeket a hülyeségeket. Férfiak hiúak. Sokat számít az, hogy menő cuccai legyenek, hogy ne érezze magát elmaradottnak a társadalomban. Most nyilván ez akkor tud működni, ha van rendes jövedelem, de ez viszont nála jelenleg nincs. Azt szintén tapasztalatból mondom, hogy ha a férfinek rendes jövedelme van, és végre biztos lábakon áll, az hatalmas tartást ad neki, megváltozik a mozgása, a viselkedése. És ha normális, akkor észnél marad és nem száll el ettől, hanem felszabadul arra, hogy MOST már lehet tervezni. Velem így történt. Egész más az, hogy mostantól megengedhetek dolgokat - eleinte van benne sok pazarlás is - de egy stabil tartást ad.
Az is kérdés, hogy úgy általában mit szeretne. Milyen életet akar élni? Te pl. szeretnél családot, ő nem. Ilyesmik. Mert ezt jó tisztázni, nehogy tényleg pofáraesés legyen később. Bár ha már az elején furcsa volt a felfogása, és te mélyebb dolgokra vágytál, akkor nem vagytok igazán egy hullámhosszon szerintem. A szeretet sok mindent elbír, de tényleg kérdés, hogy csak vársz és ő utolér majd életfelfogásban, vagy csak nyelsz és megy az időd. Az valószínű, hogy egy jó munkahely jó fizetéssel tartást adna neki, és jobban lenne kedve tervezgetni, gondolom most ezért is hárít, mert most nincs ennek reális alapja, élni akar, nem stresszelni. 36/f
válasza:Köszönöm a válaszokat! :)
Az a tervem, hogyha befejezzük a sulit, akkor felajánlott munkát elfogadjuk, maradunk a mostani albérletünkbe. Majd ha jól dolgozunk, az ismerős beajánl Pestre egy jobban fizetőbb helyre, ha nem is keressük ki az albérlet árát az ismerősnél, akkor is lesz indulási alapunk egyes dolgok miatt (nem szülők), tehát minden adott lenne, hogy utána jól fizető állásba kerüljünk. Pesten először nyilván albérletből indulnánk, majd szépen lassan, ahogy jönnek a dolgok, sodor az élet, építjük az életünket. Én így terveztem el. Én intézkedős vagyok, sok tervvel, plusszal, azt is kihasználom, ami másoknak eszébe sem jutna, de szeretném, ha legalább ebbe becsatlakozna. Én tudom, hogy tunyább, de én megpróbáltam mindig is úgy intézni, hogy ne én csináljak meg helyette mindent, tehát ne én legyek a csicska, azért Ő is tegyen már le valamit... csak ebből általában veszekedések is voltak, holott az én dolgaimnál soha nem kértem segítséget, természetesnek vettem, ha Ő nem segít, de néha azért befogtam, de ha én csak bekísértem vagy nem beszéltem helyette, akkor azt mondta, hogy én nem állok ki mellette, neki nem jutnak eszébe olyan dolgok, mint nekem és magára hagyom... mondom 23 éves vagy, azért nehogy már én intézzek el minden dolgot, nem tudok osztódni....
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!