Szeretem a kedvesem, de nagyon vágyok másfele is, nem értem miért van ez, hova tovább ezek után?

Huhhh hát nem is hittem volna, hogy ennyire megértőek lesztek, sőt ti is hasonlóképpen vagytok/voltatok, azt hittem csak az én fejem zakkant meg, de akkor ezek szerint ez "normális" dolog (már amennyire normálisnak tekinthető).

Az első válaszolónak: nem mondanám el neki ha megtörténne, mert nem bírnám elviselni azt hogy ő szenved. Ha ilyen lenne és kiderülne, nem hagyna el, tudom, ő maga mondta, hogy bár ne legyen ilyen de ha mégis lenne, annyira szeret hogy nem hagyna el, megbocsátana.

A harmadik válaszolónak: tuti nem hazudok magamnak, nem romlott el semmi köztünk, szinte mindennap találkozunk és mindennap elgyengülök tőle, nagyon szeretem, ő a mindenem. Csak arról van szó, hogy elég régóta vagyunk már együtt, és ahogy itt fentébb is írta valaki (bocsi de ahogy írom a választ nem látom a hozzászólásokat) még nem nagyon "éltem ki magam" és a kiélés alatt nem azt értem hogy fűvel meg fával összefeküdni. Hanem néha eljárni azért bulizni, együtt táncolni másokkal, flört, esetleg egy csók... Most is igazán nekem nem a szex hiányzik mással, hanem a csók főleg, szerintem az első csókot valakivel még a szex sem mulja felül, hacsak nem szerelmes az ember. Tehát ezzel a sráccal akivel flörtölgetek már jó ideje, nem szexuális téren gondolok rá első sorban, hanem hogy milyen lehet őt megcsókolni. A szex egy másodlagos dolog ebből a szempontból, sőt szerintem az is lehet hogy egy csók nekem elég lenne és utána már magamtól tudnék nemet mondani.

Ha esetleg le is feküdnék vele, biztos hogy nem távolodnék el a kedvesemtől, sőt, ahogy ismerem magam, nyüszítve rohannék vissza a karjaiba és mégjobb lenne minden, amolyan "megtérés" lenne.

Olyan jó hogy ezeket letudom írni ide és válaszoltok rá, jó érzés tudni hogy nem vagyok egyedi ezzel a dologgal!!