Megbíznátok a párotokban, ha tudnátok, hogy már megcsalt valakit?

eleve nem jönnék össze ilyennel, vagy otthagynám

nem hiszek abban, hogy egy ember ennyit tudna változni

Mindenki hibázik életében... rég kihaltunk volna, ha nem létezne megbocsájtás...

és ha mást megcsalt, engem még nem feltétlen fog... persze, hogy megbíznék benne, hiszen ez alap (kellene hogynlegyen) egy párkapcsolatban:)

Ehhez ismerni kéne a háttérsztorit. Miért csalta meg a volt párját? Most hogy vélekedik a dologról? Megbánta? Megtenné újra?

Én becsülném érte, ha őszintén bevallaná a múltbeli botlásait. Ha viszont az lenne az általános vélekedése, hogy egy kapcsolatba belefér a megcsalás, vagy ami még rosszabb: hogy a férfinak szabad, a nőnek nem (még extrásan rossz: ha előjön azzal a bizonyos gumicsizmás hasonlattal...), na akkor mehetne.

Igen.

2 kapcsolatom volt a jelenlegi párom előtt, mindkettőt megcsaltam nem is egyszer. És nem azért, mert ilyen vagyok, hanem mert akkor olyan voltam, fiatal voltam még, senkivel nem terveztem egy életre és bár utólag, felnőtt fejjel azt mondom, nem volt szép, nem így kellett volna, de ami megtörtént, megtörtént. A jelenlegi párommal pedig lassan 9 éve vagyunk együtt és egyszer sem léptem félre. És a legjobb tudomásom szerint ő sem csalt meg, pedig előttem neki is volt félrelépése. Kölcsönös a bizalom teljes mértékben.

Amúgy az sem mindegy, hogy ki miért lépett félre. Mert ha valaki csak azért, mert így alakult, azért az elgondolkodtató. De ha valaki fiatal volt, kiélte magát, vagy valamit nem kapott meg, legyen az testi vagy lelki dolog, csak nem okosan cselekedett, akkor az nem jelenti azt, hogy eleve ilyen típus. Aki azért lépett félre, mert csak, na az lehet, hogy ilyen fajta.