Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek hogy oldhatnám meg ezt a problémát? NEm akarok szakítani a barátommal, nagyon szeretem!
Sziasztok!
18 éves lány vagyok, barátommal 1,5 éve vagyunk együtt. Nyáron megjegyezte nekem, hogy úgy érzi, meguntam. Ekkor feldobtam a kapcsolatunkat, mindent megtettem, hogy neki jó legyen, de aztán kb. 2 hete teljesen kifordult magából, bunkó volt velem, megsértődött, és mintha nem is érdekelné, vagyok-e vagy sem. Azt mondta, nem olyan velem, mint 1 éve, hogy nem jó neki, hogy keveset találkozunk, és hogy mindig fáradt vagyok, meg mikor vele vagyok, szerinte állandóan máson jár az eszem. Ez engem több okból is megviselt. Először is, ,fájt, hogy nem támogat a céljaimban, mivel orvosi egyetemre járok, és ott bizony sokat kell tanulni, másodszor meg ezeket azután mondta, hogy annyira tepertem azért, hogy neki minden jó legyen. Azóta egyszerűen nem tudok megbízni benne. Nem érzem, hogy szeretne, hogy fontos lennék neki. Tegnap nála voltam, és olyannak láttam, mint egy idegent, nagyon nagyot csalódtam benne. Nyáron rengeteget beszéltünk arról, hogy az egyetem kemény lesz, és neki erősnek kell lennie (ő nem jár egyetemre, csak most érettségizik, de nem fog továbbtanulni), és ő azt mondta, hogy erős is lesz, mert szeret engem, és bármit kibír értem. Többször beszéltünk róla, és én hittem is neki. Most 3 hete járok a suliba, és olyanokat mondogat, hogy ő fel fogja adni a kapcsolatunkat. 2 hete folyamatosan sírok azért, ahogy viselkedik, önző, és én hiába töltöm vele minden szabadidőmet, neki kevés. Tegnap nagyon fáradt voltam, és csak hozzá akartam volna bújni, és mivel nem feküdtem le vele, máris rögtön kiakadt. Régen nem volt ilyen, és nem tudom hogy tudnám megjavítani, és megoldani ezt a dolgot :( Segítsetek!
Mert nagyon jól tudja, hogy nem pár hétről, hanem évekről van szó.
Vele beszélj erről!
Próbáljátok megbeszélni, ha nem megy, akkor meg legyen vége és kész. Neked az orvosi az álmod, az pedig köztudott, hogy nehéz, nekem anyukám mindkét testvére orvos lett (úgy, hogy előttük senki nem volt az, és szegény családból jöttek), a végefelé volt egy időszakuk, hogy feladják, annyira kimerültek, de végigcsinálták, és kiválók a szakmájukban, nekik ez volt az álmuk, de ezért meg kellett küzdeni (a nagybátyám itthon praktizál, a nagynéném külföldön).
Gondolom, te nem akarod őt visszafogni az álmaiban, terveiben, neki is támogatnia kellene téged ebben, hiszen most építitek a jövőt, amiből majd egyszer meg fogtok élni.
Beszélj vele, személyesen, hívd fel, üljetek le, és ha nem megy, inkább most legyen vége.
Hát igazság szerint én fogorvosira járok, tehát elvileg nem olyan nehéz, mint az orvosi, gyakorlatilag az első 2 év ugyanaz.
A telefont sosem veszi fel nekem, ha éppen meg akarok beszélni vele valamit, mert hogy nem bírja hallani a szomorú hangom. Nagyon találkozni sem akar velem, mert hogy akkor majd sírok, és ezt neki szörnyű látnia, tehát nagyjából elzárkózik tőlem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!