Mindenki azt mondja, hogy ne rágódjak a múlton, annak vége, nézzek előre. De ez rohadt nehéz. Nektek, hogy sikerült?

átérzem.

viszont ha a múlton rágódsz, nem lesz jelened és ez kizárja a jövődet is...Az én filozófiám az, h emberek vagyunk, hibázunk, de ez csak akkor baj, ha nem tanulunk belőle.

Persze h szar most, fel kell újra építened a mindennapjaid nélküle, szar, h ő már tovább is lépett, tudom. De ha azon kattogsz, mi volt és nem változol, nem lépsz túl; kizárod az esélyét, h megismerkedj egy rendes sráccal és újra boldog legyél.

Fel a fejjel, tudom, h most nagyon nagyon rossz, de tényleg az idő a legjobb barátod ilyenkor!

Sajnalom, hogy igy alakult, de tenyleg tovabb kell lepned. Nyilvan sokaig fajni fog, de ne lovagolj rajta, tolts sok idot baratokkal, keress uj elfoglaltsagokat, es bulizz nagyokat.

Amugy az en szemelyes velemenyem az, hogy a szerelem egy nagyon komplex es valtozo dolog, valamint mindenkinel mas. Nem hiszem, hogy valaki eveken keresztul veled lett volna, ugy hogy nem szeret. Lehet most igy gondolja mert bele van zugva masba, de hidd el, hogy szeretett, es meg ra fog jonni, ha kicsit erettebb lesz, es mar jobban ismeri magat.

Ettol fuggetlenul ugyanugy vege, de ne orold magad ezen, lepj tovabb, es probald elfelejteni.

25F