Mit kellene tennem? Beleszerettem. Fenemód.

Szia!

Előre szólok, hogy hosszú lesz!

Nos hát én hasonló helyzetben voltam korábban ... Kiléptem egy kapcsolatból és még nagyon szerettem a srácot ... Akkoriban mellettem volt egy kedves barátom, mindenben támogatott ha kellett sírhattam a vállán, meghallgatott órákon át még akkor is ha ez nagyon fájt neki. (Merthát kiderült, hogy szerelmes belém.) Folyton együtt lógtunk és történtek is köztünk dolgok ... De én sosem voltam kész egy kapcsolatra vele mert teljesen más igényeim voltak a belsőt illetően ... Mondtam neki, hogy én most csak élni szeretnék, kalandozni de Ő ettől függetlenül benne voltak a dolgokban hiszen szeretett és remélte, hogy egyszer majd másként lesz és talán megszeretem. Aztán belekerültek más fiúk is a képbe és engem hajtott a vágy, hogy éljek. (Persze ezekkel a pasikkal nem történt semmi olyan ... Valamiért csak vele voltam képes úgymond "összemelegedni" mert volt köztünk egy fura kötelék ... éreztem, hogy Ő mennyire szeret engem, mennyire önzetlenül, képes volt akár még a volt barátommal is beszélni a javamra mert látta, hogy szenvedek ... ) Teltek a hónapok és Ő egyre elkeseredettebb volt ... Randiztam másokkal és Vele semmiféleképp nem akartam járni ... Ettől függetlenül a legtöbb időmet vele töltöttem ha tehettem éjjel-nappal vele voltam ... Aztán 1 év elteltével azt mondtam neki próbáljuk meg de valamiért nem éreztem jól magam a kapcsolatban és egy hónappal később kiszálltam belőle ... Hiba volt belekezdenem mert csak mégjobban összetörtem a szívét. Még akkor is ha nem ez volt a célom! Majd újabb hónapok teltek el és elutazott egy pár napra ... Nem tudtunk túl sokat beszélni, gépközelben egyáltalán nem volt, telefonon sem tudtam elérni mert elég sok programja volt és nem akartam folyton hivogatni. Csak 4 napra ment el és nekem mégis borzasztóan hiányzott. Akkor kezdett először megfogalmazódni bennem, hogy vele szeretnék lenni ... Amikor hazajött (tisztára mint a filmekben) azonnal felszálltam az első buszra és alig vártam, hogy lássam, amikor megláttuk egymást már szaladtunk egymás felé,magához ölelt az út közepén!! :DD és hihetetlen jó érzés volt. :) Akkor döntöttük el, hogy újra megpróbáljuk. Kzedetben elég furán indult ... nem éreztem semmi változást. Aztán elkezdtünk lefelé gurulni a lejtőn, kiborító volt a viselkedésem és eljutott arra a pontra, hogy teljesen kikészült és nem akart már velem lenni. Akkor először azt mondta, hogy neki most az jelenti a békességet ha nem vagyok vele ... Aznap este csak sírtam, megállás nélkül és akkor értettem meg igazán, hogy nekem mellette van a helyem és, hogy mennyire nagyon szeretem ... Hiába pedáloztam ... Nem akart kibékülni velem. Aztán végül ő is bevallotta, hogy egyik este sírva aludt el mert annyira hiányzom neki de erősnek kell lennie mert szentül hiszi, hogy szünetet kell tartunk és talán majd a javunkra válik ... Kb. 3 napig volt szünet köztünk. :) Azóta is együtt vagyunk, igyekszem változni érte mert tudom, hogy megéri! És nagyon szeretem. :) Sosem gondoltam volna, hogy ez valaha is eljön de így lett és biztosan van oka is ... Nagyon komoly terveink vannak és csak remélni merem, hogy minden álmunk valóra válik! :)

Ez az én történetem ... Kívánom Neked, hogy a Te is megkapd a jutalmad azért, hogy ennyire őszintén szereted ezt a lányt és talán Neked is megéri kitartanod de közel sem biztos! Én még ma is egy csodának vélem, hogy ennyi idő után fordult a kocka és beleszerettem a páromba de ez nagyon ritka eset! Lehet, hogy a Te jutalmad egy másik lány lesz aki ugyanilyen önzetlenül fog majd szeretni mint ahogyan most Te szereted ezt a lányt! Ez a jövő titka. :) Ne haragudj, hogy ilyen hosszúra nyúlt ... Remélem azért segített valamennyit! :) Sok erőt és kitartást kívánok Neked amennyiben kitartassz emellett a lány mellett hidd el, hogy szükséged lesz rá! És tényleg kívánom, hogy happy end legyen a vége! :)