Tönkremehet egy kapcsolat azért, mert az egyik fél egyetemre jár és túl sokat kell tanulnia?

A párom 3 évig járt főiskolára és kitűnővel végzett. Ráadásul távkapcsolatban voltunk.

Nem ment tönkre a kapcsolatunk, szép családunk van.

~45F

barátom jogász, szóval iszonyú sok időt vett el az életéből a tanulás, az utolsó vizsgaidőszakban jó ha heti 1x találkoztunk, és beszélni is csak esténként pár mondatot volt ideje. nehéz volt, de nem emiatt hidegültünk el kicsit, hanem attól, hogy nem voltam türelmes és megértő vele, mert személyes sértésként kezeltem, hogy nincs ideje rám. ő pedig támogatást várt volna... túl vagyunk rajta szerencsére, azóta is úgy látom, hogy a hozzáálláson múlt inkább, nem az időhiányon.

22L

Tönkremehet, mert ha az egyik félnek ebben nincs és nem is volt sose része, az nem tudja elfogadni, de sokszor elképzelni se, hogy egyes helyeken mennyit kell tanulni, szívni... Nekem is volt ebből probléma, amellett hogy kb. egész héten az egyetemen voltam, hétvégén is reggeltől estig tanultam egész évbe, ezt nehezen emésztette meg a barátnőm, egy időben kis túlzással csak együtt alvások voltak szinte, igaz neki is meg volt a maga dolga, csak amikor ráért, én meg nem akadtam le csak úgy a szögről, azt nem jól fogadta.

Meg maga az hogy hétvégén nem voltam hajlandó északázni, mert akor másnap hulla vagyok, és így ritkán járkáltunk e késő estig, ezt nem sokan étették meg, se a bnőm, se a barátaim közül...

Keress magadnak hasonlóan elfoglalt csajt/palit aki egyetemista v főiskolás, és nem a láblógatós fajtából...

Ha valamelyik fél nem bírja azt, hogy nem találkoznak minden nap stb., elhanyagolva érzi magát, igen.

Nálunk pl. nem ment tönkre a kapcsolat. Ez betudható annak, hogy igyekezett mindkettőnk időt szorítani a másiknak, és ilyen heti-kétheti 1x találkoztunk, ha másra nem, 1-2 órára a városban. Illetve egyikünk sem olyan típus, aki 24/7 a másikra nőve akar lenni, egyedül sem unatkozunk.