Szakítsak? Mikor, hogyan?

Több mint 1 éve vagyunk együtt. Nagyon sok problémán kellett együtt átverekednünk magunkat azért,hogy együtt lehessünk.Keményen megküzdöttünk érte. Most mégis eljutott a dolog odáig,hogy szerintem már nincs értelme folytatnunk.A fogyhatatlan problémák mellett még távkapcsolat is lett a dologból. Egyetemre ment egy másik városba,kollégista. Örülök,ha naponta 5 percet tudunk telefonon beszélni. Találkozni ritkán tudnánk(havi 1-2?!) elvégre nem tölthetek minden hétvégét náluk...

Magamban már meghoztam a döntést,hogy ennek véget vetek...Még sok bizonytalanság van ugyan bennem,viszont akárhogyan forgatom a gondolataimat,mindig oda lyukadok ki hogy jobb ha ezt nem húzzuk tovább.Csak még nagyobb szenvedést okoznánk. Így legalább nem haragban válnánk el.

Azonban nem tudom,ha ott áll majd előttem és belenézek azokba a gyönyörű szemeibe,hogyan fogom számomra a világ legfontosabb,legszeretettebb emberének megmondani,hogy ennyi,ennek legyen itt és most vége.

Most ezen a hétvégén valószínűleg találkozunk,de úgy érzem még képtelen lennék megtenni...Egyszerűen nem menne még.De ha most nem,mikor?!Minek húzzam?!Mit ér,ha még egy hetet húzom?! Tegnap még azt beszéltük telefonon,hogy majd lemegyek hozzá egyik hétvégén,és kikapcsolódunk együtt kicsit, biztosan jót tenne...Most meg már ez van.

Szeretem,ez teljesen megbénít,így nem tudom hogy válok el majd tőle. Nem érzem magamban az erőt,hogy megmondjam neki. De sajnos meg kell tennie valamelyikünknek. Ő nem lenne képes,tudom,mert ő hozta fel már többször is a szakítást,de sosem bírt ténylegesen elengedni. Mindig győzött a szerelem,de a szerelem itt most már túl kevés...

Úgy érzem az én kezemben a döntés,és baromi nagy bűntudat gyötör amiatt is,hogy miután ennyi mindenen átverekedtük magunkat egymásért,most bedobnám a törölközőt... :\

Még abban is bizonytalan vagyok mi az igazi kérdésem felétek,talán csak együttérzésre,jó tanácsokra lenne szükségem. Talán valaki volt már hasonló helyzetben,elmesélhetné mi lett a végkimenetel.

Köszönöm! 18/L 21/F