Ez Nektek hogy esne? Vagy én reagálom túl?

A barátommal már együtt vagyunk egy ideje, huszonévesek vagyunk. Egyetemen ismerkedtünk meg, az első másfél évet (amikor már együtt voltunk) én koliban, Ő albiban töltötte, tehát a suliban is találkoztunk és hétvégente egymásnál is aludtunk. Most sulikezdésnél közös albiba fogunk költözni, tehát most hétfőtől csütörtökig együtt leszünk sokat, bár az órák miatt ugye nem mindig. A barátom mondta, hogy így már nem kell egymáshoz mennünk hétvégente, elég lesz azaz idő, amit az albiba együtt töltünk. Ráadásul anyukám is nagyban mondogatja nekem, hogy úgy is sokat leszünk együtt albiban, így nem kell egymáshoz járkálnunk. Most komolyan én vagyok a hülye és az elvetemült, hogy néha szeretnék hétvégente is együtt lenni a barátommal? A szüleimmel szeretik egymást, csak nehezen engedik el a kezem. De a barátom és az anyukám is így vélekedik, hogyha már ennyit együtt leszünk, akkor minek egymáshoz menni?

Én vagyok a hülye? Nektek ez jól esne főleg a barátotoktól/barátnőtöktől?